in

Ipsos Health Egészségpercek: A tudás és az oltási hajlandóság között szoros összefüggés van

A tudás és az oltási hajlandóság között szoros összefüggés van
A tudás és az oltási hajlandóság között szoros összefüggés van

A válaszadók 80%-a beadatna védőoltást olyan konkrét szituációban, mint külföldi utazás, fokozott megbetegedés-veszély, krónikus betegség fennállása, legyengült immunrendszer, időskor, speciális munkakör végzése – derül ki más fontos megállapítások mellett az Ipsos Healthcare Egészségpercek legfrissebb kutatásából, amelyet az Ipsos Zrt. felnőtt lakosság körében, ezer fős országos reprezentatív mintán, nyár végén készített a védőoltásokról való tájékozottság felmérésére/feltérképezésére.

Vegyes képet mutat a védőoltásokkal kapcsolatos tájékozottságunk. A válaszadók spontán, segítség nélkül, négy különböző vakcinát nevesítettek. Ez a nők körében öt, a férfiak esetében három vakcina típus említését jelenti. Lista segítségével további hetet tudnak beazonosítani a kérdezettek. A válaszadók több mint fele nem érzi magát kellőképp tájékozottnak ebben a témában. A nők és a gyermekesek informáltabbnak vallják magukat, mint a férfiak es a gyermektelen felnőttek. A férfiak 62%-a esik a nem megfelelően tájékozott kategóriába, ez a nők esetében 48%.

A 25 vakcinát felsoroló listán az influenza elleni védőoltás a legismertebb (91%). Ez a legnépszerűbb nem kötelező védőoltás a gyermekes szülők válaszai alapján is. A szülők 13%-a adatta be csemetéjüknek ezt az oltástípust. A felnőttek 32% adatta már be magának az influenza elleni védőoltást és további 27% tervezi a közeljövőben a saját részre történő beadatást. Az elutasítása is hasonló nagyságrendű (34%), kivívva ezzel a leginkább megosztó ellenanyag címet. Influenza ellen nem adatná be a védőoltást: az 50-59 éves korosztály 49%-a, a főiskolát vagy egyetemet végzettek 54%-a, a budapestiek 47%-a, a megyeszékhelyen élő válaszadók 49%-a, a 18 év alatti gyermek nélküliek 37%-a, a jól vagy átlagosan tájékozottak 40%-a. Ebben valószínűleg szerepet játszhat az a tény, hogy ez az oltástípus térítésköteles.

A kullancs terjesztette agyvelőgyulladás elleni védőoltás a második legismertebb, a megkérdezettek 64%-a említette ezt az oltástípust. Érdekesség, hogy ennek a vakcina típusnak a legmagasabb a támogatott ismertsége: a lakosság további 43%-a tudta felidézni, hogy hallott már erről az oltásról. Ahogy az influenza elleni védőoltás, úgy ez az oltástípus is térítésköteles. A gyermekek – nem kötelező – beoltásánál is másodikként jelenik meg, követve az influenza elleni vakcinát.

Az élmezőnyben végzett a méhnyakrák elleni védőoltás (HPV) is. A női és férfi válaszadók között szignifikáns különbség mutatkozik az említése kapcsán, nem meglepő módon, hiszen hölgyek körében több mint háromszoros a tudás/tájékozottság a HPV vakcina kapcsán, mint a férfiak körében. A hölgyek esetében a spontán említés alapján a negyedik legismertebb oltástípus. A már beadott es beadni tervezett vakcinák listáján érdekesség, hogy közel háromszoros tábor szeretne hozzájutni, de valószínűleg eddig az ára jelentett akadályt. Az elutasításoknál az első nyolc között végzett.

A vakcináknak köszönhetően számos fertőző betegség szinte már eltűnt, vagy igen ritkává vált, mégis fontos szem előtt tartani, hogy a gyermekek immunizálása változatlanul szükséges. Ennek megfelelő válaszok érkeztek. A kutatás általános érvényű következtetése/tapasztalata, hogy a kötelező védőoltások valamelyikét a 18 év alatti gyermekkel rendelkező szülők 97%-a beadatta. A kötelező ellenszerek említési sorrendje tükrözi az életkor szerinti oltási előírásokat, a gennyes agyhártyagyulladás elleni oltás kivételével, amit 18 hónapos korig kell beadatni. Ezt kevesebben kérték, mint a többi csecsemőkori oltást. A legnépszerűbb gyermekkori, kötelezően beadandó vakcinák a BCG-, IPV-, MMR elleni védőoltások. Azok, akik a védőoltásokról – saját megítélésük szerint – jól tájékozottak, tudták, milyen oltásokat kaptak gyermekeik, míg a nem megfelelően tájékozottak negyede nem tudta, vagy nem válaszolt. A nem kötelező védőoltások valamelyikével a szülők csupán 39%-a oltatta be gyermeket. A legnépszerűbb nem kötelező védőoltás – a gyermekes szülők válaszai alapján – az influenza-, a kullancs terjesztette agyvelőgyulladás- és a bárányhimlő elleni védőoltások. A témában jártasabbak nagyobb arányban adatták be a gyermeküknek a kullancs terjesztette agyvelőgyulladás elleni védőoltást, mint a kevésbe tájékozott társaik. Azok a válaszadók, akik egyik nem kötelező védőoltást sem adatták be gyermeküknek, domináns részben, 54%-ban voltak saját megítélésük szerint nem megfelelően tájékozottak a témában.

A válaszadók csak kis része, mindössze 13%-a utasítja el a védőoltásokat. Az elutasítók 34%-a az influenza elleni oltást nem adatná be magának vagy gyermekének, míg az elutasítók 12%-a ugyanezt gondolja a HPV elleni védőoltással kapcsolatban.

A válaszadók leginkább külföldi utazás, fokozott megbetegedési veszély, krónikus betegség fennállása esetén oltatnák be magukat.

Védőoltások beadatása kapcsán leginkább a háziorvos véleménye a meghatározó a válaszadók 76%-ának, de a gyermekorvos és az egyéb orvos ajánlása is befolyásoló lehet.  A védőoltásokról jól tájékozottak kisebb arányban, 68%-ban tekintik fontosnak a háziorvosi ajánlást, és számukra a védőnő véleménye fontosabb, mint az átlagosan és nem megfelelően tájékozottaknak.  A saját belátásuk szerint átlagosan tájékozottak számára a háziorvos és a család javaslata meghatározóbb, mint a jól, vagy nem megfelelően informáltaknak.

A válaszadók tájékozottsági szinttől függetlenül egyetértenek, hogy a védőoltások segítik a fertőző betegségek csökkenését, és szükség van rájuk a gyerekek immunizálása szempontjából, valamint nem értenek egyet; hogy a védőoltások többet ártanak, mint használnak, és a feleslegesek a betegség-megelőzés kapcsán. A védőoltásról saját megítélés szerint jól tájékozottak kevésbé gondolják úgy, hogy a védőoltásokra elsősorban a gyermekek és az idősek esetében van szükség, valamint ők jobban egyetértenek az állítással, hogy a védőoltások hatékonysága nem bizonyított, mint az átlagosan és nem megfelelően tájékozottak.

A felmérés főbb megállapításai:

  • A legtöbben egyetértünk azzal, hogy; a védőoltások segítik a fertőző betegségek csökkenését, és a védőoltásokra szükség van a gyerekek immunizálása szempontjából.
  • Átlagosan 11 védőoltást ismerünk, de nevesíteni csupán 4-et tudunk – az influenza elleni védőoltást szinte mindenki ismeri.
  • A nők jobban ismerik a védőoltásokat általánosságban, és tájékozottabbnak is tartják magukat ezekről, mint a férfiak.
  • Összességében nem érezzük kellőképp tájékozottnak magunkat a védőoltásokról.
  • A kötelező védőoltásokat jellemzően beadatjuk gyermekeinknek – ezek valamelyikét a 18 év alatti gyermekkel rendelkező szülők 97%-a beadatta még csecsemőkorban.
  • A választható oltások esetén az beadatási hajlandósága jóval alacsonyabb, ha gyermekünkről van szó – mindössze 39% oltatja be gyermekét. Legnépszerűbb nem kötelező védőoltás a gyermekes szülők válaszai alapján a influenza-, kullancs terjesztette agyvelőgyulladás- és bárányhimlő elleni védőoltás.

Nem vagyunk teljesen biztosak az oltások beadatásának szükségességében – 46% adatna be valamilyen védőoltást a jövőben. Leginkább influenza, kullancs terjesztette agyvelőgyulladás- és méhnyakrák ellen oltatnánk be magunkat. Azonban az influenza elleni védőoltás a leginkább megosztó – ez az a védőoltás, amit a legtöbben nem adatnának be. A védőoltások térítési kötelezettsége nem domináns visszatartó erő a beadatás kérdésében. Bizonyos helyzetek késztethetnek minket a védőoltás beadatására – legtöbben külföldi utazás, fokozott megbetegedési veszély, krónikus betegség fennállása esetén oltatnánk be magukat.

Az oltások kapcsán a szakértők; elsősorban az orvosok véleményére támaszkodunk. A tudás és az oltási hajlandóság között van összefüggés.  A védőoltásokról való vélt, egyéni tájékozottság kapcsolatban áll a beadatott és a beadatni tervezett oltások arányával

A védőoltás-edukációja révén lehetséges az emberek oltási hajlandóságának növelése, amelyre az orvosi csatornákon igénybevétele bizonyulna a leghatékonyabb információs-útnak.

Az Ipsos Zrt.-ről

Az 1990-ben alapított, 2009. szeptember 1-jétől Ipsos Média-, Reklám-, Piac- és Véleménykutató Zrt.-ként működő kutatóintézet, a magyar gazdasági és társadalom-kutatási iparág meghatározó szereplője, teljes körű piac-, online-, reklám-, egészség-, vélemény- és médiakutatási szolgáltatást kínál ügyfelei számára. A párizsi székhelyű Ipsos Csoport a világ harmadik legnagyobb piackutató vállalata.  (www.ipsos.hu)

Oxigén – a cukorbeteg lábszárfekély legnagyobb ellensége

Oxigén – a cukorbeteg lábszárfekély legnagyobb ellensége

Vallottak a magyar fogorvosok

Vallottak a magyar fogorvosok (kutatási információ)