Személyiségzavarok

0
391
Személyiségzavarok
Személyiségzavarok

A személyiségzavar olyan mentális betegségtípus, melynek jellemzője a viselkedés, gondolkodás és a hétköznapi tevékenységek egészségtelen merevsége, rögzülése. A személyiségzavaros egyén számára nehézséget jelent a különböző emberekhez és helyzetekhez való alkalmazkodás. Ez jelentős problémákat okozhat az emberi kapcsolatokban, a szociális szférában, a munkával, iskolával kapcsolatos tevékenységek során.

Egyes esetekben nem derül ki (azonnal) hogy valakinek személyiségzavara van, mivel gondolkodása és viselkedése természetesnek tűnik. A személyiségzavar sok esetben serdülőkorban, fiatal felnőttkorban kezdődik. Számos típusa van, ezek közül néhány csak idősebb korban válik nyilvánvalóvá.

Tünetek

A személyiségzavarok három nagyobb csoportba sorolhatóak azonos jellegzetességeik és tüneteik alapján. Sok esetben egy személyiségzavar-típusban másik altípus jegyei közül is jelen lehet néhány.

A csoportú személyiségzavarok

Jellemzőjük a különös, excentrikus gondolkodás és viselkedés. Ide sorolható a paranoid, a skizoid és a skizotíp személyiségzavar. A diagnózishoz nem kell minden tünetnek jelen lennie.

Paranoid személyiségzavar

  • Mindent átható bizalmatlanság, gyanakvás mások iránt
  • Nem valós hiedelem arról, hogy az illetőt mások bántani/bántalmazni akarják
  • Nem igazolt gyanú, hogy mások nem megbízhatóak, és nem lojálisak
  • Állandó bizalmatlanság és gyanakvás, hogy mások az információt az illető ellen fordítják
  • Ártatlan jelek, dolgok súlyos személyes sérelemként való értelmezése
  • Dühös reakciók minden,akár enyhébb személyes véleményre
  • Ellenszenves magatartás
  • Nem igazolt gyanú, hogy társunk, párunk nem hűséges, megcsal bennünket

Skizoid személyiségzavar

  • Személyes kapcsolatok hiánya, beszűkülése, az illető jobban szeret egyedül lenni
  • Érzelemnyilvánítás hiánya
  • Anhedonia, nem talál örömet semmiben
  • Nem képes normális szociális kapcsolatokra
  • Nem érdeklik mások dolgai, tevékenysége
  • Egyáltalán nem mutat érdeklődést a szex iránt

Skizotíp személyiségzavar

  • Furcsa ruházat, különös viselkedés, beszédmodor, viselkedés
  • Különös, szokatlan érzékelések, hallucinációk, hanghallás stb.
  • Színtelen érzelmek, nem megfelelő érzelemnyilvánítás
  • Szociális szorongás, közeli rokonokkal sem érzi jól magát az illető
  • Gyanakvás, nem megfelelő viselkedésmód mások iránt
  • Mágikus gondolkodás: az illető úgy véli, hogy képes gondolata révén másokra hatni, befolyásolni őket
  • Egyes események túlértékelés: mintha minden valami különös jelet hordozna számára

B csoportú személyiségzavarok

Ezekre jellemző a nagyon színes érzelemnyilvánítás: drámaiság, túlzott érzelmek, kiszámíthatatlan gondolkodás és cselekvés. Ide tartozik az antiszociális, a bordeline, a hisztrionikus és a narcisztikus személyiségzavar. Itt sem szükséges minden tünetnek jelen lenni a diagnózis kimondásához…

Antiszociális személyiségzavar

  • Nem érdeklik mások érzelmei, problémái
  • Gyakori hazudozás, csalás, mások átverése
  • Ismétlődő összetűzések a törvénnyel
  • Mások jogainak eltiprása
  • Agresszív, erőszakos viselkedés
  • Mások biztonságának semmibevétele
  • Impulzív viselkedés
  • Folyamatos felelőtlen viselkedés
  • Egyáltalán nem érez bűntudatot

Borderline (határeseti) típusú személyiségzavar

  • Impulzív, kockázatos viselkedésmód, pl. nem biztonságos szex, játékszenvedély, zabálásrohamok
  • Bizonytalan, törékeny önkép
  • Instabil de intenzív emberi kapcsolatok
  • Hangulatingadozás, sokszor emberi kapcsolatokból adódó stressz miatt
  • Öngyilkossági késztetés, önveszélyes cselekvések
  • Intenzív félelem az egyedülléttől, magára hagyottságtól
  • Az üresség állandó érzése
  • Gyakori dührohamok
  • Stressz okozta paranoia, gyanakvás, bizalmatlanság

Hisztrionikus személyiségzavar

  • Folyamatosan igényli hogy (csak) rá figyeljenek
  • Drámai érzelmek, szexuálisan provokáló viselkedés
  • Erős drámai hanghordozás, a véleményei hátterében kevés a tény
  • Könnyen befolyásolható
  • Gyenge, könnyen változó érzelmek
  • Külső megjelenésére igen sokat ad
  • Emberi kapcsolatok túlértékelése a realitáson túl

Narcisztikus személyiségzavar

  • Az illető úgy véli hogy fontosabb másoknál
  • Személyes fantáziák: erő, siker, attraktivitás
  • Mások szükségletei, érzelmei hidegen hagyják
  • Tehetségének eltúlzása mások előtt
  • A csodálat, imádat folyamatos elvárása
  • Arrogancia, gőgösség
  • Indokolatlanul elvárja, hogy megkülönböztetett módon bánjanak vele
  • Irigység: mások iránt ill. kölcsönösen

C típusú személyiségzavarok

Jellemzőjük a szorongás, félelem, ami áthatja a gondolkodást és viselkedést. Ide sorolható az elkerülő, a dependens és a kényszeres (obszesszív-kompulzív) személyiségzavar.

Elkerülő, védekező típusú személyiségzavar

  • Minden kritikára, elutasításra túlérzékeny
  • Önértékelési zavarok: feleslegesség, kisebbségi érzés, a valódinál rosszabb külső önkép
  • Elkerüli a más emberekkel való közös munkát, tevékenységet
  • Szociális izoláció, elzárkózás, főleg az új dolgoktól, új emberektől való idegenkedés
  • Közösségi helyzetekben, emberi kapcsolatokban fokozott szégyenérzet
  • Félelem a megszégyenüléstől, minden viselkedését nem odaillőnek érzi

Dependens személyiségzavar

  • Másokhoz való túlzott ragaszkodás, a róla való gondoskodás fokozott igénye
  • Túlzottan alázatos viselkedés
  • Önmgát nem képes ellátni, fél attól hogy magára hagyják
  • Önértékelési és önbizalomhiány, állandóan tanácsot vár másoktól, és megerősítést még a legkisebb dolgokban is
  • Egyedül nem kezdeményez új dolgokat, igen csekély önbizalommal bír
  • Félelem a vitáktól, konfliktusoktól
  • Elviseli a bántalmazást, még akkor is ha nem lenne szükségszerű
  • Azonnal szoros új kapcsolatba kezd, ha esetleg az előző véget ért, megszakadt

Kényszeres személyiségzavar (OCD, obszesszív-kompulzív viselkedés)

  • Szabályok, részletek fokozott figyelembevétele
  • Extrém pontosság, perfekcionizmus, amely működészavarhoz vezet, ha valami mégsem sikerül. (Pl. azért nem tud egy projektet befejezni, mert saját, magas elvárásainak nem tett eleget…)
  • Másokat állandóan ellenőrizni akar, képtelen feladatokat delegálni, átadni
  • Elhanyagolja a barátait és az örömszerző tevékenységeket, mert annyira csak a munkájának él…
  • Nem képes megválni az értéktelen tárgyaktól
  • Merevség, konokság
  • Erkölcsi, etikai merevség, hajlíthatatlanság
  • Fukarság, fokozott kontroll bármely pénzkiadás, költség miatt

Milyen okok állhatnak a személyiségzavarok hátterében?

  • Személyiségünk a gondolatok, érzelmek és viselkedések együttese, ez tesz valamennyiünket egyedivé. Ez befolyásolja, hogyan vélekedünk, hogyan értjük meg, és hogyan viszonyulunk a külvilághoz, de azt is, hogyan látjuk magunkat, milyen az önképünk. A személyiség születésünktől kezdődően formálódik, két fő tényező alakítja:
  • Génjeink: az örökletesség főleg a temperamentumra hat, hogy valaki intenzívebb, csendesen, melankolikusabb stb.
  • Környezeti hatások: minden, ami velünk történt, családunkkal, barátainkkal, iskola- és munkatársainkkal az évek során.
  • A személyiségzavarok általában a genetikai és környezeti hatások kombinációjából adódva alakulhatnak ki. A gének hajlamosítanak, érzékennyé tesznek egyes dolgokra, a környezeti hatások pedig provokálhatják a zavar kialakulását.

Kockázati tényezők

  • Családi halmozódás, akár a személyiségzavar, akár más mentális betegség tekintetében
  • Alacsony iskolázottság, rossz szociális és gazdasági körülmények
  • Gyermekkori bántalmazás (szóban, veréssel, szexuális visszaélés stb.)
  • Zűrzavaros családi helyzet, amit gyerekként átélt az illető
  • (Diagnosztizált) gyermekkori fejlődési zavar
  • Agyi biokémiai zavarok, anatómiai eltérések

A 2. részben: diagnózis – kezelés – amit magunk is megtehetünk

Forrás: Mayo Clinic, MSD Orvosi Kézikönyv

Szerző: Dr. Székely Gábor

http://www.egeszsegkalauz.hu/keresok/betegseg-es-tunet/szemelyisegzavarok-1-resz-114024.html