in

Adatok a szív-, és érrendszeri betegségekről

Hírek a Magyar Kardiológusok Társaságától

  • A szív- és érrendszeri betegségek Európában a halálozás 52%-át teszik ki.
  • A 45 év feletti férfiak és a 65 év feletti nők halálozásának leggyakoribb oka a koszorúsér-betegség Európában.
  • A koszorúsér-betegség első megjelenésekor az esetek 51%-ában korainak (65 év alattinak) minősül.
  • A koszorúsér-betegek 20 %-a cukorbeteg is.
  • A szív- és érrendszeri betegségek évi költsége 169 milliárd Euro az Unión belül. Az elmaradt termelés ehhez még 35 milliárdot hozzátesz.
  • A szív- és érrendszeri betegség Európa minden országában a legfőbb halálok a nők között, valamint Franciaország és San Marino kivételével a férfiak között is.
  • Évente 450 000 ember hal meg szív- és érrendszeri betegségben a dohányzás miatt Európában.
  • Az étrend Észak és Nyugat Európában egyre közelít az egészségeshez, míg Európa többi területén attól távolodik.
  • Ismert, hogy a zsírban, cukorban és sóban gazdag táplálék, mely kevés komplex szénhidrátot, kevés gyümölcsöt és zöldséget tartalmaz, növeli a szív- és érrendszeri betegségek előfordulását. Az Unión belül azok, akik naponta 400 g zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, 7%-kal csökkentik a szívroham és 4 %-kal a szélütés veszélyét, mely Unió szinten több, mint 50 000 emberélet megmentését jelenti. Ugyanezek a számok napi 600 g zöldség, gyümölcs esetén: 18 %-kal kevesebb szívroham, 10%-kal kevesebb szélütés és 135 000 évente megmentett emberélet.
  • A kövérség évről évre drámaian gyakoribb Európában. A magas vérnyomásosak 60 %-a, a koszorúsér-betegek egyharmada, a szélütést elszenvedők egyötöde esetén játszik oki szerepet a kövérség kontinensünkön.
  • 23 millió felnőtt cukorbeteg él az Unióban és számuk emelkedik.
  • Rengeteg ember él fizikailag inaktív módon. Az inaktivitás jelentősége a szívrohamok esetén 20, a szélütés esetén 10 %-os a fejlett világban.
  • Sajnos, azok, akiknél családi halmozódás áll fenn a szív- és érrendszeri betegségek terén, nagyobb eséllyel számolhatnak azzal, hogy ők maguk is megbetegszenek.
  • Európán belül is nagyok a kockázati különbségek. Pl. Magyarországon a dohányzás 30 %-os, míg Olaszországban csak 15 %-os elterjedtségű.

A Magyar Kardiológusok Társaság

A Magyar Kardiológusok Társasága A 1955-ben alakult, akkori nevén a Belgyógyász Szakcsoport Kardiológiai Szakosztályaként. Első rendezvényét 1957-ben tartotta, a balatonfüredi Orvosgyűlés hagyományát felújítva.

Az azóta eltelt több, mint 50 év alatt az orvoslás, és ezen belül a szívgyógyászat fantasztikus fejlődésen ment át. Ennek megfelelően társaságunk is előrelépett. A Magyar Kardiológusok Társasága, mint tudományos társaság három fő célkitűzés mentén tevékenykedik:

Tudomány:

A modern szívgyógyászati kutatások hazai és nemzetközi friss tudományos eredményeit az orvosok és szakdolgozók minél szélesebb körében ismertté tenni.

Oktatás:

A szívgyógyászatnak, a szívbetegségek megelőzésének és kezelésének ismereteit továbbképző kurzusok formájában közkinccsé tenni.

Betegek felé történő kommunikáció, betegoktatás:

A helytelen életmódból adódó fokozott szív és érrendszeri kockázat elemeinek megismertetése, a kockázat felmérése, a kockázat csökkentésének lehetőségeinek ismertetése.

2008-ban a Magyar Kardiológusok Társasága országunk orvosi társaságai között az egyik legnagyobb taglétszámú (2800 fő) és az egyik legjobban szervezett társasággá vált. Rendezvényeiket többezer orvos (Balatonfüredi Kongresszus) és többezer polgár (Szív Világnapja) látogatja. Nemzetközi kapcsolataik fejlettek, szakmai társadalmi tekintélyük kialakult.

A Magyar Kardiológusok Társasága a szívbetegségek elleni harcra szövetkezett szakemberek társasága, fő feladata, hogy segítséget nyújtson mindazoknak, akik a Társaságon belül vagy kívül a szív és érrendszeri betegségek elleni harcban, illetve a hazai kardiológia fejlesztésében részt kívánnak venni.
FÓKUSZBAN A MEGELŐZÉS ÉS A GYORS ELLÁTÁS

Budapest, 2008. december 19.

Erős mellkasi fájdalom, halálfélelem, verejtékezés. Ha a szívizmot vérrel ellátó valamelyik érágat vérrög zárja el, infarktus következik be, amely – az ér helyétől és átmérőjétől függően – észrevétlen is lehet, ám a beteg életébe is kerülhet.

A magyarok több mint 50 százaléka szív- és érrendszeri betegségben hal meg. Közel 2,5 millió ember szenved magas vérnyomásban, egy millióan cukorbetegek, a lakosság fele túlsúlyos. Az uniós átlaghoz képest nálunk jóval többen dohányoznak és fogyasztanak alkoholt, ugyanakkor sokkal kevesebben iktatják étrendjükbe a zöldség- és gyümölcsféléket, és nagyon nagy százalékuk mozgásszegény életet él. Éppen ezért nagyon fontos a megelőzés, és ha már megtörténik a baj, akkor elengedhetetlen a gyors és szakszerű segítségnyújtás.

Kiáll az eredményesebb kardiológiai gyógyítás mellett a Nemzeti Egészségügyi Tanács (NET) – olvasható többek között a szervezet állásfoglalásában. A Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára, dr. Kiss Róbert Gábor egyetért és támogatja a „Szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésével és gyógyításával kapcsolatos nemzeti program” javaslatait.

Mint a közleményből kiderült, a szív- és érrendszeri betegségek megelőzése és gyógyítása témakör prioritásának elfogadásában teljes a szakmai és a civil szervezetek közötti konszenzus.

A NET állást foglal az infarktus-halálozást jelentősen csökkentő azonnali életmentő szívkatéteres eljárás mellett, amely köztudott, hogy 90 percen belül elvégezve a legeredményesebb. Az elmúlt 10-15 évben jelentősen csökkent a szívinfarktus okozta halálesetek száma, ez elsősorban – mint dr. Kiss Róbert Gábor mondta – azzal magyarázható, hogy a szív- és érrendszeri betegeket sokkal korszerűbb és gyorsabb eljárásokkal tudják megmenteni és ez a módszer nem más, mint a szívkatéterezés.

A legnagyobb probléma jelenleg, hogy az akut infarktusok kezelése úgynevezett teljesítmény-volumenkorlát alá esik, amely hátrányosan befolyásolja a betegek ellátását. Még kaotikusabbá teszi a helyzetet, hogy a súlyszám 100% feletti teljesítése esetén a társadalombiztosító egyáltalán nem finanszírozza a beavatkozást. Vannak olyan centrumok, például Szeged, ahol közel három-négy hónapos várólista van, amely veszélyezteti a betegek gyors ellátását. A főtitkár éppen ezért üdvözítőnek tartja a NET ezzel kapcsolatos állásfoglalását, miszerint a szívinfarktus szívkatéteres gyógyítását a teljes lakosság számára hozzáférhetővé kell tenni, és biztosítani kell a volumenkorlát-mentes finanszírozását.

A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében közel 15-20 százalékos szerepe van az egészségügyi ellátórendszernek, éppen ezért kormányzati szinten maga a prevenció döntő része mindenképpen össztársadalmi lépéseket igényel – áll az állásfoglalásban.

A Magyar Kardiológusok Társasága, mint szakmai testület mindig is a megelőzés mellett kardoskodott. Élő példa erre az állandó kommunikáció, az évek óta megrendezésre kerülő Szívünk Napja, valamint a neves rendezvényhez kapcsolódó kampány. Mint a főtitkár elmondta, ebben az évben a kommunikáció fő csapásvonala továbbra is az elsődleges és a másodlagos prevenció, ezen belül a nők és gyermekek megismertetése az egészséges életmód lehetőségével, valamint a kockázati tényezők kivédésének vagy csökkentésének módjaival. A dohányzás és az elhízás visszaszorítása kiemelten fontos a szívinfarktusok megelőzésében – áll a közleményben -, hiszen köztudott, hogy mindezek fontos rizikófaktorként jelennek meg a betegség kialakulása során. A tanács álláspontja szerint a kormányzati gondolkodásban és intézkedésekben jelentős késéssel ugyan, de megjelent ez a sokakat érintő felismerés, a szív és érrendszeri prevenció fontossága.

Ugyanakkor a NET megállapítja, hogy az ambuláns kardiológiai rehabilitáció országos kiterjesztése és megfelelő finanszírozása nélkül nem várható a rekordösszegű rokkantjáradék mérséklése. E nélkül sem az egészségügyi tárca rehabilitációs programja, sem pedig a Szociális és Munkaügyi Minisztérium foglalkoztatást elősegítő paradigmaváltási terve nem érhet célba.

A NET véleménye szerint a „szív- és érrendszeri megbetegedések gyógyítása és megelőzése nemzeti program” megvalósítására biztosított anyagi forrás igen szűkös, az Uniós források felhasználására pedig nincs célzott akcióterv. Ez azt jelenti, hogy a 2007–2010-ig terjedő időszakra már jóváhagyott akciótervhez kell kapcsolódnia a szív és érrendszeri fejlesztéseknek.

Ennek összehangolása sürgető fejlesztéspolitikai feladat.

Jelentem

Ön mit gondol erről?

Hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0

Idősgondozás modernizálása

Már hazánkban is elérhető a legmodernebb fogbeültetési technológia