Egészségügy
A ráktól mindannyian rettegünk, hiszen ha esetleg családban nem is, ismerősök köréből, filmekből tudjuk, hogy nehezen gyógyítható, és aki elkapja, az haláláig egyre nagyobb fájdalmakat él át.
Ezt a fájdalmat a legtöbben csak folyamatos gyógyszereléssel, morfiumadagolással képesek elviselni. Azonban kevesebben tudják, hogy a szívelégtelenségtől ugyanennyire, vagy még jobban kellene rettegniük.
Szívelégtelenségnek nevezik az orvosok azt az állapotot, mikor valamilyen betegség, vagy az erek állapota miatt a szív izomzata meggyengül, elhal és e miatt a szív nem képes rendesen betölteni a „vért pumpáló” szerepét. Ilyen állapot jöhet létre például egy súlyosabb infarktus után.
A szívelégtelenség állandó légzési nehézséget, csökkent teljesítőképességet, folyamatosan romló fizikai állapotot okoz, és a betegség végstádiuma hasonló a rákos megbetegedések lefolyásához.
A szív- érrendszeri betegségek ráadásul gyakrabban fordulnak elő a ráknál, a világ legtöbb országában, hazánkban is ez a vezető halálok. Minden második magyar állampolgár szív és érrendszeri megbetegedés miatt hal meg, és a 100 000 lakosra jutó 500 ilyen haláleset aránya lényegesen magasabb, mint Nyugat-Európában.
A szívelégtelenség napjainkban egyre komolyabb problémává válik. 20 évvel ezelőtt ha valaki szívelégtelenségben szenvedett, vagyis szíve már nem volt képes elegendő mennyiségű vért biztosítani a szervek és szövetek oxigén- és tápanyagellátásához, az általában fél éven belül meghalt.
Az 1980-as évek végétől azonban a gyógyszerek és sebészeti eljárások annyit javultak, hogy a betegek egyre nagyobb hányadát sikerül drága, de hatásos terápiákkal akár 8-10 éven át életben tartani. Ez azonban azt jelenti, hogy folyamatosan növekszik a végstádiumú szívelégtelen betegek száma. A nagyobb számú szívbeteg ellátása egyre nagyobb terhet ró a családokra, a kórházakra, illetve az egész egészségügyre.
A szívelégtelenség egyelőre nem gyógyítható, de az orvosok különböző módszerekkel egyre inkább képesek meghosszabbítani a betegek életét. Az 1990-es években végzett széleskörű kardiológiai vizsgálatok kimutatták, hogy a magas vérnyomásnál és infarktusnál korábban már sikerrel alkalmazott béta-blokkolók jelentős élethossz-növekedést okoznak a korábban 5-8 hónapos túlélési idejű szívelégtelen betegeknél. Emellett az orvosi technika fejlődésével megjelentek a páciensbe ültethető szívritmus szabályozók (pacemaker) és defibrillátorok.
Milyen célt szolgál a defibrillátor? Te is láthattad már, mikor egy orvosi témájú filmben (pl. Dr. House) a beteg szíve fibrillálni kezd. Ilyenkor a szív nem pumpál, csak magas frekvencián rezeg. Ebben az állapotban a beteg elájul, és ha a szívet nem sikerül egy erős áramimpulzussal „újraindítani”, akkor a beteg néhány percen belül meghal. A betegbe épített defibrillátorok automatikusan újjáélesztik a beteget, így az tovább él.
A pacemaker pedig a szív ritmusát szabályozza elektromos impulzusok segítségével. A gond az, hogy az első pacemakerek állandó szívfrekvenciát biztosítottak, nem vették figyelembe a test állapotát. Így a beteg nem tudott pl. hosszabban lépcsőt mászni, mert szíve nem vert gyorsabban, nem pumpált elég vért a szervezetbe.
Pár évvel ezelőtt olyan speciális, a szív összehúzódásának erejét fokozó pacemakereket is alkalmazni kezdtek, amelyek lehetővé teszik a betegek számára, hogy szervezetüket nagyobb mértékben terhelhessék. Ezek az új lehetőségek oda vezettek, hogy a szívelégtelenség diagnosztizálásától számított túlélési idő az 1980-as években jellemző pár hónapról évekre növekedett.
Ennek következtében Magyarországon is jelentős mértékben megnőtt a szívelégtelenségben szenvedők száma, és a magyar orvostársadalom is szembesül azzal a ténnyel, hogy az egészségügyi ellátáson belül a szívelégtelen betegek szükségletei egyre jelentősebbé válnak.
Ezek a betegek megfelelő ellátással évekig megfelelő életvitelt folytathatnak, de a szívelégtelenségük végstádiumában a daganatos páciensekhez hasonlóan másfajta, összetettebb ellátásra szorulnak. Annak érdekében, hogy megértsük, miért van erre szükség, nézzük meg, milyen ma egy átlagos szívelégtelenségben szenvedő beteg élete.
A szívelégtelenség diagnózisának megállapítása után a beteg kórházi kardiológiai osztályra kerül, ahol elkezdik gyógyszerezésének felépítését. Ez lassú, hetekig vagy akár hónapokig tartó folyamat is lehet. Ha a stabil állapot beáll, a beteg elhagyhatja a kórházat és a terápiát a családorvos folytatja, ideális esetben tovább finomítja. Ennek hatására a beteg állapota és életminősége javul. Az elkövetkező hónapokban, években legtöbbször elegendő a rendszeres kardiológiai ellenőrzés, a betegek és hozzátartozóiknak oktatása és az életvezetési tanácsadás.
A betegség folyamatának következő fázisában tovább csökken a szívizom ereje, és ezzel párhuzamosan a páciens állapota ismét romlik. Tüdővizenyő, gyengeség, ritmuszavarok jelentkeznek, ismételt kórházi ellátást téve szükségessé. Általában ilyenkor válik szükségessé a defibrillátorok és speciális pacemakerek beültetése az erre szakosodott centrumokban.
Innentől a betegek ellenőrzését is több orvos végzi, mindegyikük egy-egy részfeladatot lát el, de sajnos a köztük lévő megfelelő kommunikáció az esetek jelentős részében nincs megoldva. A pacemaker-centrumokban a beültetett eszköz működését megvizsgálják, a kardiológiai szakrendeléseken a gyógyszeres kezelést ellenőrzik, míg a családorvosok végzik el a rendszeres gyógyszerfelírást.
Időközben azonban a beteg retteg, és a családra is hatalmas nyomás nehezedik, hiszen a beteg szív miatt bármikor bekövetkezhet hirtelen állapotrosszabbodás, esetleg haláleset. A csökkent munkaképesség, az egészséges állapottal való aktuális életminőség összehasonlítása mellett az állandó fenyegetettség érzése okoz a legtöbb páciensnek előbb utóbb depressziót.
Állapotromlás esetén a betegek egy része az eszközös centrumokba, másik része kardiológiai, a harmadik része általános belgyógyászati, intenzív osztályokra kerülnek a területi adottságoktól és panaszaiktól függően. Ezek az osztályok azonban az ismeret-, és időhiány miatt csak egy-egy részterületen tudnak a betegek számára hatékony segítséget nyújtani, ugyanis a párhuzamos orvosi ellenőrzésbe sajnos nem tartozik bele a betegek egyre romló egészségi állapotával összefüggő pszichés problémák kezelése, vagy például a családtagok oktatása a betegséget illetően.
A szívelégtelenség végstádiumában a betegek fő panasza a szorongás, a depresszió, a gyengeség, a fulladás, a terhelhetőség súlyos csökkenése, gyakori lábdagadás, nem lokalizálható fájdalom együttesek, a székrekedés. E tünetek nagy részben megegyeznek a daganatos betegségek végstádiuma esetén megjelenő panaszokkal.
A daganatos betegek ellátásához hasonló, a kardiológiában korábban ismeretlen etikai kérdések merülnek fel: az újraélesztés megkísérlésének kérdése, az intenzív osztályos kezelés abbahagyása, a lélegeztető-gépre tétel, a mesterséges táplálás kérdése, vesepótló kezelés alkalmazása.
Felmerülnek olyan speciális kérdések is, hogy kérheti-e a beteg a defibrillátor kikapcsolását, ami a páciensek egy részénél akár pár órán belüli elhalálozással járhat együtt. E kérdések megválaszolására a nyugat-európai és egyes kelet-közép-európai országokban kardiológusokból, belgyógyászokból, beteggondozásban jártas szakemberekből, pszichológusokból, lelkigondozókból álló csoportok alakulnak. Ezek a szervezetek a beteget, és családját is támogatják a problémák kezelésében és a nehéz döntések meghozatalában. Magyarországon a szívbetegek hasonló gondozása egyáltalán nem megoldott.
Mi lehet a megoldás, amíg nem késő?
Előzd meg a szívbetegségeket!
Hogyan előzd meg a szívbetegségeket?
A szívelégtelenség szörnyűségeit el lehet hessegetni, de a magyar egészségügyi helyzet azt mutatja, hogy ha nem akarsz te is ebben a betegségben szenvedni, jobb ha teszel ellene valamit.
A szívelégtelenség oka nem egy vírus vagy baktérium. Sajnos nem kaphatsz ellene védőoltást. Ha el akarod kerülni, akkor ismerd meg azokat a kockázati tényezőket, amelyek jelentős mértékben növelik egy szívbetegség kialakulásának valószínűségét.
- Az első számú közellenség: a dohányzás. Becslések szerint Európában körülbelül 1,2 millió ember haláláért felelős a dohányzás, ebből 450000 szív, érrendszeri megbetegedések következménye. Aggodalomra ad okot, hogy 1990 és 2000 között a dohányzás által okozott szív-, érrendszeri megbetegedések aránya 13 százalékkal nőtt annak ellenére, hogy ez időszakban az európai országokban egyre erősebb a dohányzás elleni kampány.
- Jelentősen növeli a szívbetegség kialakulásának valószínűségét az elhízás, és a mozgásszegény életmód. Sajnos e téren is romlik a helyzet az európai országokban, így hazánkban is, mind a felnőtt lakosság, mind a gyermekek körében.
- A magas vérnyomásban szenvedők körében az átlagosnál gyakrabban okoznak halált a szív-, érrendszeri megbetegedések, nekik tehát különösen fontos az egészséges életmód betartása.
- Hasonlóan fokozott kockázati tényezőt jelent a cukorbetegség. 48 millió felnőtt szenved diabéteszben Európában, és számuk sajnos évről évre növekszik.
- Magas koleszterin szint. A vér magasabb zsírtartalma és a szívinfarktus kockázata közötti összefüggés ma már közismert, nem véletlen, hogy a legtöbb orvosi rendelőben, sőt több nyilvános helyen végeznek már koleszterin szint ellenőrzést.
Sajnos az orvosok általában ezeket a kockázati tényezőket gyógyszeres kezeléssel ellensúlyozzák, nem megszüntetve az okokat, hanem csak elnyomva azokat. A gyógyszeres kezelés lehet hatásos, de számos melléktünete van, amit fokozhat több gyógyszer egymásra való hatása is.
Ugye milyen jó lenne, ha sikerülne gyógyszerek nélkül csökkenteni a szívinfarktus kockázatát?
Ha a fenti tényezők közül nálad bármelyik előfordul a te esetedben, és szeretnél megismerni egy természetes és hatásos megoldást, akkor töltsd le ingyenes „Szívinfarktus helyett: egészséges élet természetes forrásból” kiadványunkat.
Milyen hatással van az életmódod az egészségedre?
Az orvosi diagnosztika az elmúlt 20 évben soha nem látott fejlődésen ment keresztül. A különböző műszerekkel az orvosok egyre pontosabb képet kapnak az emberi szervezetről és annak egyes funkcióiról.
A kórházakban, klinikákban és orvosi rendelőkben alkalmazott méregdrága berendezések mellett egyre több olyan készülék jelenik meg, amivel otthonod kényelmében is ellenőrizhető az egészségügyi állapotod. Vérnyomásmérőt, vércukormérőt, sőt akár otthoni EKG berendezést is lehet már vásárolni.
A szervezetben zajló folyamatok minőségének egyik legfontosabb jelzője az érrendszer állapota. Szívinfarktus és a szívelégtelenség elsődleges okának tartott koszorúér elmeszesedés és trombózisok már olyan állapotot mutatnak, mikor a szervezet szív- érrendszeri állapota erősen megromlott. Az erek állapotának rendszeres ellenőrzése és az érrendszeri problémák első jeleinél megkezdett megelőző terápiákkal a további gondok elkerülhetők.
Jelentős gondot jelent, hogy a szívet és az ereket érintő elváltozások tünetek nélkül fejlődnek ki, és gyakran csak súlyos esetben, egy szívinfarktus vagy agyvérzés kapcsán derül ki a kóros állapot, holott az egyszerű módszerekkel megelőzhető lett volna.
Ha lehetőséged van, keress olyan eszközöket, amelyek az augmentációs indexet mérik. Az augmentációs indexnek nevezett paraméter a végtagok ereinek állapotát jellemzi, érrendszerünk kisereinek (arterioláinak) működéséről ad információt, megmutatja, hogy az erek mennyire vannak összehúzódott (stresszes), vagy kitágult (egészséges, normális) állapotban.
A mérés eredményei jóval azelőtt jelzik az életviteli gondokat, valamint a szív és érrendszeri megbetegedések kockázatát, mint ahogy a hagyományos értelemben vett tünetek megjelennének.
Az augmentációs indexet (AIx) befolyásoló tényezők:
- Életvitel
- Vérnyomás
- Táplálkozás (koleszterinszint, tápanyagok csökkent fogyasztása – antioxidánsok, omega-zsírsavak stb.)
- Testsúly
- Dohányzás
- Stressz
- Környezeti ártalmak
- Cukorbetegség
- Gének
Most pedig tekintsük át, hogy a fenti élettani folyamatok közvetlenül vagy közvetve hogyan fokozzák a szívinfarktus kockázatát, és hogyan lehet ezek ellen eredményesen küzdeni természetes módszerekkel.
Az oxidáció és az antioxidánsok
Az oxidációról biztos a vastárgyakon képződő rozsda jut eszedbe, amiről az iskolában tanultad, hogy az oxigén hatására jön létre a vason. De azt is tudod, hogy az oxidáció az élő szöveteket is megtámadja.
Ennek jó példája egy félbevágott alma, amely megbarnul a levegőn. A te szervezetedet is folyamatosan érik oxidációs folyamatok. Normál esetben a belélegzett oxigén 95 százalékát hasznosítod, a maradék 5 százalék azonban úgynevezett szabad gyökökké alakul.
Nem akarunk most fizikázni, elég ha azt tudod, hogy a szabad gyökök stabilitásuk érdekében rendkívül agresszíven próbálnak külső elektronokat gyűjteni – általában sikerrel. Ha ez másképp nem megy, a legtöbbször életfontosságú molekulák oxidálása, megrongálása révén megy végbe. E folyamat során bekövetkezik a DNS, a fehérjék korróziója.
A szabad gyökök oxidálják a sejtet, tehát tulajdonképpen „berozsdásodsz”. Ezt az antioxidánsok akadályozhatják meg. A négy legfontosabb gyökfogó az E- és a C-vitamin, az A-vitamin növényekben előforduló előanyaga a béta-karotin, valamint az antioxidáns enzimek működéséhez is szükséges szelén.
A test enzimrendszerének működését segíti elő még a cink, a réz, és ugyancsak antioxidáns hatású a gyümölcsökben, zöldségekben található úgynevezett fitovegyületek, a bioflavonoidok.
A koleszterin a hibás?
A zsírban dús, növényekben szegény étkezés, a dohányzás és a stressz elősegítik az érelmeszesedés kialakulását. Az érelmeszesedés és a koleszterin vérben mért szintje között az orvosok közvetlen kapcsolatot tételeznek fel.
Az érfalak károsodását azonban a köztudattal ellentétben nem magában a magas koleszterinszint okozza, hanem inkább a koleszterin oxidációs termékei. Tanulmányok igazolták, hogy antioxidánsok rendszeres szedésével még magasabb koleszterinszint mellett is csökkenteni tudod az érelmeszesedés mértékét. Az antioxidánsok rendszeres szedése tehát képes csökkenteni a szívinfarktus kockázatát.
Hogyan kerülhető el az oxidánsok által okozott kár?
Az oxidánsok okozta károk közül jó néhányat elkerülhetsz életmódod megváltoztatásával, de nem tudod teljesen kiküszöbölni azt.
Az antioxidánsok fogyasztása az egészség megőrzéséhez, és többféle betegség kiegészítő kezeléseként javasolt. Nehezíti szervezeted védekezését, hogy a védelmi rendszer működését jelentősen fokozó vitaminokból és nyomelemekből egyre kevesebbhez jutsz hozzá.
Ennek fő oka, hogy táplálékaink összetétele nem megfelelő, és az elkészítési eljárásokkal szinte “kifőzzük” ételeinkből a létfontosságú vitaminokat. Napjaink étrendjét sajnos sokkal jobban jellemzi a túlzott mértékű zsír, cukor és húsfogyasztás, kevés gyümölcs és zöldség kerül az asztalunkra.
Idősebb korban, dohányzás, illetve erős légszennyezettség esetén, valamint betegségek idején a szervezetnek több antioxidánsra van szüksége.
Megőrzi az élelmiszerek természetes antioxidáns tartalmát, ha a leveles élelmiszert mindig egy kis olajjal (legjobb az olívaolaj) készíted el, hogy így az olajokban oldódó vitaminok felszívódhassanak.
A magas hőfokon, olajban történő sütés azonban megváltoztathatja az élelmiszerek vegyi összetételét, így a megfelelő táplálék helyett maga az étel is szabad gyökök forrásává válhat!
Az egészséges, többszörösen telítetlen növényi olajok magas hőmérsékleten oxidálódnak, és éppen ellentétes hatást váltanak ki: fokozzák az oxidációt. Ha csökkented az olajban sült ételek mennyiségét, ha nem használsz fel többször olajat sütéshez, akkor ezzel csökkented az ételben lévő szabad gyököket is. Jó megoldás, ha ételeidet mindig frissen vágod fel, ha nem tárolod sokáig, és ha lehetőleg egészben párolod.
Széles körű kutatások eredményei azt mutatják, hogy többféle antioxidáns kombinációja nagyobb védelmet nyújt a szervezetednek, mint egyes tápanyagok önmagukban. Elég bonyolult lenne azonban folyamatosan arra figyelned, hogy az étrendedbe napról napra beillessz minden olyan hatékony antioxidánst, ami szervezeted egészséges működéséhez szükséges. Nem ehetsz meg naponta több kilónyi zöldséget, és lehet, hogy neked a mesterségesen, ki tudja milyen forrásból (pl. lómájból) előállított vitaminok fogyasztása sem szimpatikus.
Szerencsére arra is van megoldás, hogy természetes, növényi forrásból származó antioxidánsokból juttass napról napra megfelelő mennyiséget a szervezetedbe. Zöldségekből ilyen a spenót, brokkoli, fokhagyma, sárgarépa, stb., a gyümölcsökből a nyers kakaó, a vörös bogyós gyümölcsök, áfonya, szeder, ribizli, piros szőlő, vagy a nálunk szinte ismeretlen, de az antioxidáns tartalmú gyümölcsök királya, a baobab.
A baobab (Adansonia digitata) nevű fa gyümölcsét Afrikában már évezredek óta nagy becsben tartják egészségügyi hatásai miatt, ezért is kapta az „élet fája” nevet. Az afrikai falvak lakói úgy hiszik, a szelleme védő erővel bír.
A világ egyik legnagyobb fafajtája, rendkívül vastag törzsével a növényvilág leglátványosabb jelenségei közé tartozik. A baobab fejjel lefelé növő (olyan, mintha gyökérrel fölfelé nőtt volna ki a földből) faként ismeretes. Legtöbbször 20-50 méter magas, kb. 20 méter kerületű, parafaszerű törzsű, amely sokszor akár 100.000 liter vizet is raktároz a törzsében.
Több ezer évig is él. Szinte minden részét hasznosítják a terméstől kezdve a levélen át a kérgéig.
Természetes termőterületén, az érintetlen természetben gyakorlatilag nincsen mezőgazdasági tevékenység és ipari termelés, környezetszennyezés, ezért rendkívül tiszta forrása a tápanyagoknak. Csak speciálisan képzett mászókat engednek fel rá, hogy leszüreteljék a gyümölcsöt.
A baobabban nagy mennyiségben megtalálhatók bioflavonoidok, Omega zsírsavak. A Baobab hatékony antioxidáns, természetes A, C, B1, B2, B3, B6 vitamin forrás. A baobbabban 3-szor több a calcium, mint a tejben, vastartalma magasabb, mint a vörös húsoké, magnézium tartalma nagyobb, mint a spenóté, kálium tartalma 6-szor magasabb, mint a banáné, gazdag nátrium, cink, mangán forrás. Külföldön Szuperélelmiszerként tartják nyilván.
A fönti táplálékok azonban nem csak az érelmeszesedés és a szívinfarktus kockázatát csökkenthetik. Összefüggést mutat a rák kialakulása és a szabad gyökök kórós mértékű jelenléte is. Az antioxidánsok csökkentik a rosszindulatú daganatos megbetegedések gyakoriságát. A sok antioxidánst fogyasztó embereknél tehát kisebb a rákos megbetegedés kialakulásának valószínűsége.
Vigyázzunk, mert a zöldségekben, gyümölcsökben lévő antioxidánsok mennyiségét a tárolás és a darabolás is csökkenti.
A koleszterin: a génjeid is hibásak lehetnek?
Az orvostudomány egyre több területén derül fény arra, hogy a környezeti hatások és táplálkozásunk mellett genetikai tényezők is hajlamossá tehetnek minket egyes betegségek kialakulásában. Így vannak közöttünk olyanok, akiknek vérében a táplálkozástól és lelki állapottól függetlenül magasabb a koleszterin szintje.
Ez nem csak a koleszterinre, hanem a vérben előforduló homocisztein szintre is igaz. A homocisztein egy aminosav, amelynek magas szintje a vérben a szív- és érrendszeri betegségek (szívinfarktus, agyvérzés, érelmeszesedés, trombózis) kockázatának emelkedését okozza.
A homocisztein emberi táplálékban nem fordul elő, az csak a szervezetünkben zajló anyagcsere átmeneti terméke, amely az egészséges emberek szervezetéből gond nélkül távozik. Azonban a magyar emberek 11%-ánál a homocisztein méregtelenítést irányító génpár rosszul működik, 45%-ánál az egyik gén jól, a másik hibásan működik, ezért a szervezet rosszul méregtelenít.
Megfelelő tápanyagok kellő időben és mennyiségben történő bevitelével el lehet kerülni, illetve enyhíteni lehet a hibás gének működésének nem kívánatos következményeit. Így nem csak a rossz táplálkozásból, de a genetikai hajlamból eredő szívinfarktus kockázat is csökkenthető.
„A homocisztein szint 25%-os csökkenése 11-16 százalékkal mérsékli a szívinfarktus, 19-24 százalékkal az agyi érkatasztrófák (stroke) és 25 százalékkal a mélyvénás trombózis kockázatát. A homocisztein magas szintje a „Czeizel formulával” (folsav, B2, B6, B12 vitamin speciális arányban) az esetek döntő többségében eredményesen és igazoltan csökkenthető – ezáltal a kockázatok is csökkennek, és nő a túlélés esélye.”
Dr. Czeizel Endre
Egy viszonylag ismeretlen vegyület az egészség védelmében: a nitrogén monoxid
Nobel-díjas eljárással az érfalak rugalmasságáért.
A nitrogén-monoxid (NO) egy természetes, gáznemű anyag, az élő szervezet fontos alkotó eleme, ingerület átvivő eleme, amely nélkül nem létezhetne élet. Az NO-nak hatására az erek simaizomzata elernyed, az erek tágulnak, ami csökkenti a vérnyomást, és a férfiak potenciájában (erekció) is fontos szerepe van, illetve az idegsejtek túlélését is elősegíti.
E hatása miatt az NO fontos szerepet játszik a főbb szervek ischemiás (az erek beszűkülésével összefüggő) károsodásának megelőzésében. Csak az utóbbi időkben fedezték fel kiemelkedő tulajdonságait, és azóta óriási érdeklődés övezi hatásait. Jelentőségének felfedezését 1998-ban Nobel-díjjal jutalmazták.
A legtöbb szív- és érrendszeri betegség mögött a legfontosabb ingerület-közvetítő anyag, az NO elégtelen termelése áll. Az NO-t az élő szervezet különböző típusú sejtjei állítják elő, ezek közül kiemelkedően fontosak az erek belső falának sejtjei.
Az NO hatására az erekben a vérrögök képződése csökken, a tápanyagok és az oxigén könnyebben jut el a szervekhez. Mivel létrejöttét követően csak néhány másodpercig létezik, alacsony termelődése miatt csökken a szív és érrendszeri védelem.
Az érszűkület vagy más okok miatt bekövetkező keringési zavarok miatt a károsodott érfali sejtek szabadgyököket termelnek, így az NO képződés csökken. Érelmeszesedésben az erek belső sejtrétege kevesebb NO-t termel, de magas vérnyomásnál, cukorbetegségnél és az életkor előre haladásával is csökken az NO termelése.
Mi kellhet még ennek növelésére? Három aminosav megfelelően megválasztott arányával hozzájárulhatunk a szervezet NO termeléséhez és optimális szinten tartásához. Ezek az L-arginin, az L-citrullin és a Pycnogenol. Ily pótolhatod szervezeted számára azokat az anyagokat, amelyekre az NO termeléshez, annak növeléséhez szüksége van.
L-arginin: A szervezet az L-arginint alakítja át nitrogén-monoxiddá, ennek tulajdonítják, hogy ellazítja az ereket (relaxálja), azaz csökkenti azok merevségét, ami megnyugtatja a véredényeket és szabályozza azok rugalmasságát és csökkenti a vérnyomást, javítja a vérkeringést.
Az egészségre gyakorolt számos pozitív hatása miatt gyakran a “csoda molekula,” elnevezéssel illetik. Az L-arginin mint terápiás hatóanyag hatékonyságát, több ezer tudományos klinikai tanulmány igazolta.
- Javítja az augmentációs indexet, vagyis az erek rugalmasságát
- Támogatja a szív-és érrendszeri egészség megőrzését
- Javítja a vér áramlását a létfontosságú szervekhez
- Harcol a korai szív-és érrendszeri öregedés negatív hatásai ellen
- Hozzájárul az egészséges vércukorszint fenntartáshoz
- Támogatja az egészséges szexuális teljesítményt
- Segíthet a testzsír csökkentésében
- Elősegítheti a szervezet energiaszintjének növekedését
L-citrullin: aminosav, L-arginin tartalék forrás. Az L-arginin előállítás ösztönzésével növeli az NO szintet, támogatja az optimális vérkeringést az emberi testben és elősegíti annak egészséges energetizálódását.
Pycnogenol: francia tengerparti fenyő kivonata. Jelenlétében a nitrogén-oxidot termelő enzim, a nitrogénoxid szintáz hatékonyabban termeli a nitrogén-monoxidot.
Mindenki szeretne egészséges, tartalmas, hosszú életet élni. (T)egyél érte, amíg nem késő!
