Üléseznek a magyar kardiológusok

2009 május 6-tól 9-ig, sok évtizedes hagyományt folytatva az egyik legnagyobb hazai orvosi konferenciára kerül sor Balatonfüreden, a Magyar Kardiológusok Társaságának rendezésében. Mintegy 2000 résztvevőre számítanak.

A szívinfarktus és a koszorúsér eredetű halálozás még mindig az európai átlag többszöröse Magyarországon.

Hazánkban még mindig a szív és érrendszeri betegségek okozzák az elhalálozások több, mint felét. Az európai átlaghoz képest még mindig két és félszeres a koszorúsér eredetű halálozás Magyarországon. Azonban az orvosi és társadalmi erőfeszítés hatására a romlás megállt és a szívrohamok elleni küzdelem eredményesnek bizonyult.

A konferencia főbb témái és üzenetei:

– Hogyan tudják a magyar kardiológusok megőrizni a szívinfarktus halálozás csökkentésében elért nemzetközileg is elismert eredményeket a jelen gazdasági és társadalmi válság körülményei között?

– Okoz-e a válság a szívrohamok és a szélütések számában emelkedést hasonlóan az 1989-1992 közötti időszakhoz?

– Hogyan hat a forint leértékelődése és az ÁFA emelése a szívgyógyászok tevékenységére?

– Hogyan lesz lehetséges a beavatkozásra várakozók sorának növelése nélkül megmenteni a legsúlyosabb eseteket, a heveny szívinfarktusban szenvedőket?

– A szakemberek meg szeretnék őrizni az eddig elért eredményeket, amelyet az infarktus ügyeleti rendszer kialakítása érdekében tettek. Ezáltal az infarktus halálozásnak a drasztikus csökkenését sikerült elérniük. Szeretnének ezeket az eredményeket a válság alatt is megtartani, különösen azért, mert adott esetben talán még ennél is nagyobb szükség lesz a sürgős kardiológiai ellátásra, mint eddig.

– Felfedezték a koszorúsérbetegek olyan génjét, mely összefügg a fokozott halálozással katéteres tágításos beavatkozást követően. A gén egy májenzimet kódol. Azok, akiknek a lassabb típusú enzimet termelő kódjuk van (ez a populáció mintegy 20%-a), nehezebben tudják hasznosítani az egyik életmentő vérrög ellenes gyógyszert. Ennek a gyógyszernek a hiánya pedig a katéteres tágítást követően növeli a halálozási kockázatot. Ez az első olyan gén, melyet sikerült a koszorúsérbetegek között összefüggésbe hozni a fokozott halálozás esélyével.

– Felismerték, hogy a szívkatéterezés legszerencsésebb módja a csuklón keresztüli behatolás. Azok a betegek, akiknek érhálózata alkalmas erre a behatolásra (gyakorlott kézben ez a betegek négyötöde), ritkábban véreznek be és szenvednek el katéterezéssel kapcsolatos szövődményeket.

– Beszámolnak arról, hogy néhány központban hazánkban is megindult a ritmuszavarok katéteres, illetve katéterre szerelt ballonos fagyasztásos műtéttel történő kezelése, mely biztonságosabb az eddigi helyi hevítést alkalmazó technikáknál.

– Való igaz, hogy a daganatos megbetegedésekről szóló statisztikai adatok elszomorítóak, nagyon sokan halnak meg ebben a betegségben. Miközben ezen betegek zömét a legmodernebb technikával sem lehet megmenteni, addig a kardiovasculáris betegségek esetében, amelyek még ennél is gyakoribbak, megelőzéssel, vagy időben való beavatkozással a teljes gyógyulást is el lehet érni. Ennek érdekében az MKT megelőzési kampányokat indít (RizikóRiadó), hiszen a legnagyobb populációt, ezzel lehet leghatékonyabban és legköltségkímélőbben megmenteni, amely valljuk be össztársadalmi érdek.

– Statisztikai adatok szerint régiónkban a népesség minden csoportjában javultak az elmúlt másfél évtizedben az életkilátások, amely részben az egészségügyi ellátás növekvő hatékonyságának az eredménye, és nem utolsó sorban magának a prevenciónak.

– Mind Magyarországon, mind az Európai Régióban az akut miokardiális infarktus és a cerebrovaszkuláris mortalitás csökkenése a meghatározó a kardiovaszkuláris és az általános halandóság kedvező változásában. Számokra lebontva a heveny szívizominfarktus-halálozás évi száma 15 ezerről 9 ezer alá esett. Ennek a világraszóló eredménynek a hátterében a hazai azonnali szívkatéteres infarktusellátás rendszerének kialakítása áll. Ma évente mintegy 10000 ember kap infarktus miatt sürgősségi szívkatéteres életmentő kezelést éjjel és nappal.

– Vannak olyan szívcentrumok, ahol közel három-négy hónapos várólista van, amely veszélyezteti a betegek gyors ellátását. Egyébként jelenleg tizenhat szívkatéteres labor működik az országban, ezek közül tizenegy üzemel huszonnégy órás rendszerben. A területi lefedettség jónak mondható, azért még egy-két „fehér folt” található. Gyula és környéke ilyen, hiszen Szegedtől és Debrecentől is messze, kb. száz kilométerre található. A szakmailag ideálisnak tartott távolság maximum hatvan km, ugyanis a mentő még ekkora utat képes „időben” megtenni.

– A Magyar Kardiológusok Társasága szerint a szívinfarktus szívkatéteres gyógyítását a teljes lakosság számára hozzáférhetővé kell tenni, és biztosítani kell a korlátmentes finanszírozását.

– A jelenlegi gazdasági válság elősegítheti a szívbetegségek kialakulását. Mint Dr Kiss Róbert Gábor a Társaság főtitkára egy rádióriportban mondotta „erről mi szakemberek is vitatkozunk, mondván hogyha ’89-es társadalmi krízis így megmutatkozott a halálozás emelkedésében, hogyha egy földrengés is befolyásolja a szívinfarktusok számának az emelkedését, akkor elképzelhető, hogy a jelenlegi válság sem múlik el nyomtalanul. Én arra számítok, hogy átmenetileg romlani fog a megbetegedések száma, vagy legalábbis a javulás üteme lassulni fog, a gazdasági és társadalmi válság mentén a következő 1-2 évben. „

– A tudományos ülésen téma lesz a gyermek és a felnőtt szívtranszplatáció kérdése. Köztudott, hogy a felnőtt szívátültetés jobban ismert és több tapasztalatot felhalmozó kezelési mód, míg a gyermek- és csecsemő-szívátültetés még mindig ritkaságnak számít kontinens-szerte, nem beszélve a donorok megtalálásának nehézségeiről és a műtét komplikáltságáról.

– A Magyar Kardiológusok Kongresszusán külön blokkban foglalkoznak az élsportolók kardiológiájával. Ennek azért is van aktualitása, mivel az elmúlt években drasztikusan megemelkedett a pályán, vagy a versenyszezonban bekövetkező hirtelen halálesetek száma, ami orvosilag több esetben szívproblémákkal magyarázható. Sajnos, ezek nem mostanában kezdődtek, és nemcsak a hazai sportvilágot érintik. Csak az elmúlt 15 évben számos megmagyarázhatatlan tragédia történt. Ugyanakkor a szülők körében a szomorú esetek hallatán félelem uralkodott el, sokan félnek a sportpályák közelébe engedni a gyermeküket.

A kongresszus vendége lesz Kemény Dénes, aki maga is több előadást tart az élsport és az egészség összefüggéseiről.