Otthoni vérnyomásmérők

Mára a megbízhatóan és pontosan dolgozó automata vérnyomásmérők bárki számára elérhető árba kerültek, így semmi akadálya, hogy a vérnyomásunkat saját magunk ellenőrizzük nyugodt otthoni körülmények között.

Nem szükséges rendszeresen látogatnunk a rendelőt, vagy az orvosnak minket. Azonban éppen az elektromos vérnyomásmérők egyre nagyobb mértékű elterjedtsége miatt nem árt, ha tisztában vagyunk a vérnyomásmérők műszaki jellemzőivel, hiszen megelőzhető a nem megfelelő készülék beszerzéséből származó téves öndiagnózis.

Piaci kínálat

A legtöbb vérnyomásmérő oszcillometrikus mérési móddal állapítja meg a szisztolés és diasztolés értékeket. Ennek lényege, hogy a mandzsettában elhelyezett kis szenzor a nyomás változása közben érzékeli az artéria falán a szívverés hatására kialakult rezgést (oszcilláció). A vérnyomásmérő megméri, az oszcilláció folyamatát, és – ahogy enged a mandzsetta – azokat a pontokat, amelyek a jellemző értékkel összefüggenek, majd ezt az információt digitálisan kijelzi. A szisztolés és a diasztolés vérnyomás értéke számszerűleg megjelenik a kijelzőn. Mindegyik vérnyomásmérő automatikusan méri, és kijelzi a pulzusszámot is. A megfelelően hitelesített vérnyomásmérővel mért eredmények gyakorlatilag megfelelnek egy szakember által a mandzsetta/sztetoszkóp módszerrel mérttel.

Az otthoni vérnyomásmérő berendezések között találunk teljesen automata és félautomata típusokat. A félautomatánál mi végezzük el a mandzsetta felpumpálását és leeresztését, az automatáknál ezt maga a vérnyomásmérő végzi el. Ez utóbbi eljárás nagy előnye, hogy a gyártók az úgynevezett „Fuzzy Logic” eljárást alkalmazzák. Ennek alapja egy intelligens szoftver, amely pontosabb mérést tesz lehetővé. Sikeres vérnyomásméréshez a szisztolés vérnyomásértéknél 30 mm Hg-rel magasabb nyomásra szükséges pumpálni a mandzsettát. Első lépésként a Fuzzy Logic vérnyomásmérők általában (pl. a Tensoval) kb. 190 mm Hg-re pumpálnak. Ha ez nem elég, akkor „rátölt”, vagyis fokozza a nyomást. A Fuzzy Logic eljárás rugalmasabb alkalmazkodást biztosít a pulzus jelhez és a vérnyomásértékhez, illetve alkalmazkodik egyéni jellemzőinkhez pumpáláskor, így nem szorítja el feleslegesen a karunkat. Mivel az árkülönbség nem számottevő, ezért mindenképpen érdemes az automata vérnyomásmérőt vennünk. A félautomata változatok általában nyolc-kilencezer, a velük azonos „tudásszinttel” rendelkező automaták tizenhárom-tizennégyezer forinttól kaphatók.

A jelenleg piacon lévő vérnyomásmérők egy része csuklón, a másik része felkaron mér. A csuklós eljárás tagadhatatlanul elegánsabb, hiszen nincs szükség arra, hogy teljesen lemeztelenítsük a karunkat. Ugyanakkor a csuklónál mért adatok megbízhatósága jóval kisebb a felkaros módszernél. 60 éves életkor felett, vérkeringési zavaroknál vagy erős érelmeszesedés esetén a csuklón való mérés gyakorlatilag nem ad kiértékelhető eredményt. Ilyenkor mindenképpen a felkaron érdemes a mérést végezni, de általánosságban elmondható, hogy ez a módszer sokkal megbízhatóbb, nagyobb pontosságú adatokat szolgáltat. Csuklós kivitelből csak teljesen automata változatok kaphatók, ráadásul áruk azonos szolgáltatási szint mellett nagyjából megegyezik a felkaros típusokkal.

Különösen idősebbek és gyengén látók számára lehet lényeges a nagy méretű kijelző, hogy így a mért értékeket könnyen és pontosan leolvashassák.

Mivel az önálló vérnyomásmérést hosszabb időn át folyamatosan kell végezni, és az adatokat célszerű feljegyezni, ezért egyes berendezéseket ellátnak elektronikus naplózási lehetőséggel is. Ezek a vérnyomásmérők memóriában tárolják a mért adatokat, amelyet vissza lehet keresni. A drágább típusok általában nagyobb memóriakapacitással is rendelkeznek. Vannak olyan vérnyomásmérők, amelyek az utolsó három mérés eredményét kiátlagolják.

Ha családunkban több ember rendszeres ellenőrzésére van szükség, olyan vérnyomásmérő beszerzése ajánlható, amely a mérési adatokat külön memóriarekeszben tárolja.

A legfejlettebb vérnyomásmérők az adatok változását grafikusan is kijelzik, sőt van olyan modell is, amely számítógépes kapcsolatot is támogatják, így az adatok lementhetők PC-re, vagy akár ki is nyomtathatók.

Legfontosabb a pontosság

Az elektronikus vérnyomásmérő műszerekkel szemben támasztott legfontosabb szempont a mérés pontossága. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott határértékeket figyelembe véve 5 mm Hg pontatlanság a diasztolés nyomás mérésében már azt eredményezi, hogy normálisnak látszik az elsőfokú hipertónia, vagy fordítva, hipertóniásnak látszik a normális vérnyomásérték. Éppen ezért a hatóságok előírják a vérnyomásmérő gyártója, illetve forgalmazói számára, hogy a leírásában szerepelnie kell a mérési pontosságnak. A mai vérnyomásmérőknél a +- 4 mm Hg elfogadható, a +- 3 mm Hg jónak számít. Általában egyetlen típus sem képes +- 2 mm Hg-nál nagyobb pontosságra. Hasonló módon a gyártók megadják a pulzusszámláló pontosságát is százalékos értékben. A +-5 százalékos tűrés elfogadható.

Általánosságban elmondható, hogy az újonnan vásárolt vérnyomásmérők elég precízek, normál használat esetén megfelelnek a gyártói igazolásának. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy rendszeres napi három mérés mellett éves szinten akkor is több mint ezer mérésről van szó, ha a műszert egyetlen személy használja. Ha a felhasználó számára a pontosság fontos tényező, a vérnyomásmérő kivitelétől függően 1-3 évenként újra kellene azt kalibráltatni, illetve hitelesíttetni.

A kalibrálás és hitelesítés között lényeges különbség van. A hitelesítés során a készüléket hatóság ellenőrzi. A vérnyomásmérőket már a gyártónál úgy állítják be, hogy a mérési eredmények meghatározott pontossággal kövessék egy referenciamodell által szolgáltatott értékeket. Ezzel szemben a kalibrálás során beállítás nem történik, a mérőintézet csak egyszerűen megadja a vérnyomásmérő által szolgáltatott mérések eltérését a referenciamodellétől.

A hagyományos elektronikus berendezésekhez hasonlóan a vérnyomásmérők is forgalmazhatók Magyarországon, ha az Európai Uniós előírásoknak megfelelő minősítéssel rendelkezik. Az engedély kibocsátásának feltételeit a vérnyomásmérőkre a CE-jelölés szigorított direktívája az MDD (Medical Devices Directive) írja le. Ilyen szám felhelyezését a vérnyomásmérő előzetes tanúsítása előzi meg. Illetékes tanúsító intézet hazánkban is van, ilyen például az Orvos- és Kórháztechnikai Intézet, száma 1011. Ez a szám azonban nem hitelesítő pecsét.

Ha valóban megbízható vérnyomásmérőt szeretnénk, érdemes klinikailag ellenőrzött (validált) modellt választani. Annak érdekében, hogy a klinikai ellenőrzések adatai összehasonlíthatók legyenek, a különböző szervezetek vizsgálati eljárásokat (protokollokat) dolgoztak ki. Minden protokoll szerint legalább 85 személy részvételével kell az összehasonlító vizsgálatokat elvégezni. A vérnyomásmérők használati útmutatójában, sőt mivel a pontosságnak reklámértéke is van, ezért általában a dobozon is feltüntetik a klinikai validálás tényét.

A mérés pontosságát befolyásolja a megfelelő méretű mandzsetta használata is. A normál mandzsetta kb. 20 és 30 cm közötti felkar kerületre, a nagy mandzsetta 30 és 40 cm közötti felkar kerületre alkalmazható. A mandzsetta igény szerint külön beszerezhető a termékek forgalmazójától. A mérés eredményét a vérnyomásmérő használata is jelentősen befolyásolhatja. A túl keskeny a mandzsetta túl magas eredményt ad, a túl széles túl alacsony értékeket. Szintén magas értéket eredményez, ha a mandzsetta túl lazán van felhelyezve. Ha a mandzsetta a ruhára van felrakva, a mért értékek megbízhatatlanok, míg ha a felsőkart szoros ruházat szorítja össze, a mért értékek hibásak lesznek.

A vérnyomásmérők szinte mindegyike hálózati adapterről és elemről működik. A mérés pontosságát befolyásolhatja az adapter feszültsége és kialakítása, így azt nem szabad más típusra cserélni, mint a vérnyomásmérőhöz mellékelt, vagy hozzá vásárolható eredeti. A pótláshoz mindenképpen forduljunk a vérnyomásmérő szakszervizéhez.