Egészségügy
A fogszuvasodás, illetve a sárga vagy elálló fogak mind olyan fogászati problémák, amelyekért sokan a szüleiket hibáztatják – „Ez nálunk családi vonás”.
Egy 2017-ben publikált kutatás szerint azonban az egyik ilyen probléma – egész pontosan a fogszuvasodás – sokkal inkább a környezeti hatások miatt alakul ki, és nem a gének felelnek érte. A fogszuvasodás szinte teljes mértékben megelőzhető.
Szóval mely fogászati problémákat örökölhettünk szüleinktől, és melyeket nem?
Fogszuvasodás
Az evés és ivás során elfogyasztott cukrok több száz különféle baktériumfajtát táplálnak szánkban. Ezek a baktériumok savakat termelnek, és ez a sav teszi tönkre a fogak külső rétegét (a zománcot) – így alakul ki a fogszuvasodás.
A savakat termelő baktériumok nincsenek jelen az újszülöttek szájában, hanem rövid időn belül, minden bizonnyal a többi családtagon keresztül jutnak el oda, nagyjából amikor az első tejfogak megjelennek.
Néhány évvel ezelőttig nem igazán tudtuk, hogy mely baktériumcsoportok a legkárosabbak a fogainkra, ahogy azt sem, hogy genetikai szerkezetünk milyen mértékben járul hozzá a fogszuvasodáshoz. A fent említett nemzetközi kutatás 485 ikerpárt vizsgált meg 5-11 éves kor között. A résztvevők között genetikailag azonos és kétpetéjű ikrek is voltak, akik ugyan annyira térnek el egymástól genetikailag, mint bármelyik két másik gyermek egy családon belül.
A kutatók mintákat vettek a résztvevők foglepedékéről – ez az a ragadós, baktériumokkal teli réteg, amely a fogakon és fogínyen képződik az ember szájában. Ezt követően megvizsgálták a lepedékben található baktériumok DNS-ét, hogy megállapítsák, mely fajok vannak jelen a lepedékben.
Habár a baktériumok között örökölhető fajtákat is találtak, ezeknek nem volt közük a fogszuvasodáshoz.
E helyett a fogszuvasodást előidéző baktériumok típusait környezeti tényezők befolyásolták. Ezek között voltak negatív tényezők (pl. cukros élelmiszerek fogyasztása) és pozitív tényezők (pl. fogmosás) is.
A fogszuvasodással összekapcsolt baktériumok gyakoribbak voltak az olyan ikrek szájában, akik nagy mennyiségű hozzáadott cukrot tartalmazó ételeket és italokat fogyasztottak. Ez a kapcsolat a korral együtt fokozódott, vélhetően azért, mert az idősebbek fogai egyre több cukorral találkoztak.
Nem csak a baktériumokra kell odafigyelni
A történet azonban nem ennyire egyszerű. Habár a fogszuvasodás javarészt megelőzhető, egyesek hajlamosabbak rá, mint mások. Ezért kérdezik meg a fogorvosok időnként, hogy másnak is volt-e problémája a fogszuvasodással, ami megmagyarázhatja, hogy miért van több lyukas foga az egyik gyereknek annak ellenére, hogy mindketten azonos étrendet követnek.
A gének a fogak fejlődését befolyásolják. Egyes esetekben, ha a fogzománc nem fejlődik ki megfelelően, akkor kevésbé hatékony védelmet kínál majd a baktériumokkal szemben. A gének azt is befolyásolhatják, hogy milyen irányban nőnek ki az ember fogai – a ferde fogak körül a baktériumokat is nehezebb eltávolítani, így azok könnyebben tehetnek károkat bennük.
Tehát míg a fogszuvasodás és a genetika között nincs közvetlen kapcsolat, az ilyen tényezők igenis örökölhetők, tehát közvetetten hozzájárulhatnak a fogszuvasodás kialakulásához.
Ferde fogak
A fogak helytelen állásához (amelyet fogszabályozással szokás helyrehozni) genetikai és környezeti tényezők is hozzájáruilhatnak.
A fogak elrendezése több mindentől is függ, beleértve a fogak méretét és számát, az állkapocs méretét, a fogak rágás közbeni találkozását és így tovább. Ezen tényezők nagy része örökletes.
A fogak ferdeségét azonban bizonyos szokások (amelyek szintén lehetnek örökölhetők) is befolyásolhatják. Ilyen szokások például a cumizás, a nyelv hozzányomása a fogakhoz, a hüvelykujj szopogatása és így tovább. Ha a környezeti tényezők nem befolyásolnák fogaink elrendezését, akkor a fogszabályozás sem létezne.
A ferde fogak tehát részben genetikai problémák.
Sárga fogak
A fogak színét szintén genetikai és környezeti tényezők befolyásolják. A fehér fogzománc (és az alatta lévő sárga dentin) kialakulásában a gének is közrejátszanak. A természetesen vékonyabb fogzománccal rendelkezők fogai általában sárgábbnak tűnnek, habár ezt a fogzománc korosodással járó elvékonyodása is okozhatja.
A környezeti tényezők lehetnek belső és külső jellegűek. Belső jellegű környezeti tényezők például azok a vegyületek, amelyek a fogak fejlődése során kerülnek a szervezetbe – pl. a tetraciklin nevű antibiotikum a méhben, vagy a túlzott mennyiségű fluorid a fiatal gyerekkori évek során. A külső környezeti tényezők kívülről színezik el a fogakat – ilyenek például a kávéfogyasztás és a dohányzás.
A sárga fogak tehát részben örökölhetők. Azonban rendelői fogfehérítéssel sokat javíthatunk fogaink árnyalatán. Ha megbízható fogászati rendelőt keres, ahol egy kezeléssel akár több árnyalattal is fehérebbek lehetnek fogai, akkor keresse a Rosental Fogászatát.
A fogak megjelenéséig eltelt idő
Az ikrekkel végzett kutatások az élet korai szakaszaiban bekövetkező eseményekről is sokat elárulnak. Ilyen például az első tejfogak megjelenése, illetve azok előbújásának sorrendje – ezeket főleg a gének befolyásolják.
