Depresszió: Van kiút?

Trendek és feladatok

0
190
Depresszió: Van kiút?
Depresszió: Van kiút?

A depresszió 300 millió embert1 érint világszerte, és ez a szám folyamatosan növekszik.

A major depresszió egyfajta civilizációs betegség, mely az életkörülmények változása, a folyamatosan érkező információáradat, a sok inger és stressz hatására egyre gyakrabban alakul ki.

Az elmúlt 25-30 évben mintegy 50%-kal nőtt a betegség gyakorisága2,

és míg korábban inkább az 50 év felettiek esetében beszélhettünk kiugró számokról, addig napjainkban egyre több a fiatal, 15-25 év közötti beteg.

Milyen trendeket figyelhetünk meg, milyen felelőssége van a társadalomnak, és várhatóan milyen hatással lesz a betegszám növekedésére a COVID járvány?

Dr. Szekeres György, pszichiáterrel, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának egyetemi docensével beszélgettünk.

Hiába a betegszám rohamos növekedése, a legnagyobb problémát még ma is a major depresszió felismerése és a terápia megkezdése jelenti. Ennek egyik oka, hogy a major depresszió sok esetben nem önálló betegségként jelentkezik, hanem például alkohol- vagy gyógyszerfüggőséggel társul, gyakran testi betegséggel, például a pajzsmirigy működési zavarával kombinálódik.

Minden ilyen esetben csakis akkor lehet igazán hatékony a terápia, ha mindkét betegséget egyidőben kezelik.

Nehezíti a felismerést az is, ha éppen egy testi betegség – anyagcserezavar, bőr-, emésztőszervi-, ízületi betegség – tünetei fedik el, hogy valójában pszichés ok, depresszió is meghúzódik a háttérben. Ezért is hárul nagy feladat a háziorvosra, aki először találkozik a beteggel.

„Másfél évtizeddel ezelőtt Szolnokon és Kiskunhalason háziorvosok részére szerveztek rövid, pár napos képzést, melynek célja az volt, hogy amennyiben praxisukban major depresszióban szenvedő beteg jelentkezik, ismerjék fel a tüneteket, és a megfelelő egészségügyi ellátás felé irányítsák a pácienst. A régióban jelentősen csökkent az öngyilkosságok aránya6 – ráadásul egy olyan országrészről van szó, mely ezt megelőzően az öngyilkosságok számát tekintve az élen állt. Sajnos a program véget ért, és a számok hamarosan ismét elkezdtek romlani.”

Fontos tudni, hogy a major depresszió és az öngyilkosság szoros kapcsolatban vannak egymással.

A major depresszió súlyos betegség, mely jelentősen megterheli a beteget és annak környezetét, a kezelés elmaradása esetén pedig sok esetben vezet öngyilkossághoz.

Az öngyilkosságok 60%-át depresszióval diagnosztizált emberek követik el.7 Magyarországon az utóbbi néhány évtizedben jelentősen csökkent az öngyilkosságok száma, de sajnos még mindig dobogósak vagyunk Európában. Hazánkban a 80-as években évente 4600-an vetettek véget önszántukból az életüknek, ez a szám 2004 óta javuló tendenciát mutat, és 2019-re 1550-re csökkent3.

A csökkenés részben annak is köszönhető, hogy valamelyest javult az ellátórendszer, több depressziós beteg időben vagy legalábbis korábban jut el a megfelelő szakemberhez: míg 15-20 évvel ezelőtt 25-30%, a 2017-es adatok szerint már 40% a kezelésben részt vevő depressziós betegek aránya4, ez azonban még így is nagyon kevés.

Vannak olyan betegek, akiknél a hatásos terápia kiválasztása sem egyszerű feladat.

„Terápiarezisztensnek azokat a betegeket tekintjük, akiknél kétféle gyógyszeres terápia megfelelő dózisú és időtartamú alkalmazása sem hozza meg a kívánt eredményt. Sokan vannak, hiszen a major depressziós betegek 30%-a sorolható ide. Nyilván ez nem azt jelenti, hogy számukra nincs megoldás, hanem azt, hogy az ő esetükben tovább kell keresnünk a hatékony terápiát, esetleg újra át kell gondolni, van-e olyan rejtett háttérbetegség, melyet korábban nem vettünk észre, ugyanakkor csökkenti a terápia hatékonyságát.”

A major depresszió egyre nagyobb terhet ró a társadalomra is.

Nem feltétlenül a hangulatjavító gyógyszer vagy az esetleges kórházi kezelés jelenti a nagy költséget, hanem a munkaképesség- és hatékonyság csökkenése vagy a teljesítőképesség teljes elvesztése és a kényszerű nyugdíj.

Előzetes becslések alapján 2030-ra a major depresszió azon 2-3 betegség egyike lesz, mely a legnagyobb anyagi terhet rója nemcsak a családokra, hanem az egész társadalomra.

Hogy mit tehet a társadalom?

Érzékenyebbé, fogékonyabbá válik. Megismeri és megérti ezt a betegséget, hiszen kevésbé látványos, mint bármely más, testi tünettel járó betegség. Segíti a beteget, hogy minél előbb szakemberhez kerüljön és megkapja a szükséges terápiát.

A jelenlegi vírushelyzet nem kedvez a mentális betegséggel élőknek. A bezártság, a bizonytalanság, a munkahely elvesztése miatti szorongás az egészséges embereknél is okoz panaszokat, a depresszióra egyébként is hajlamos betegek tüneteit pedig felerősíti. Mindehhez hozzájárul az ellátáshoz való hozzáférés beszűkülése. A major depresszió sokáig nem igényel sürgős beavatkozást, így az a jelenlegi egészségügyi helyzetben nem élvez prioritást.

Még túl rövid idő telt el a járvány kitörése óta, hogy értékelhető adatok legyenek, de az USA-ban végzett felmérések már most a betegszámok megnégyszereződését jelzik5. Megnövekedett az alkohollal és a gyógyszerrel visszaélők, függők száma, több a családon belüli erőszak.

A mostani COVID járvány csak ráerősít arra, hogy milyen nagy szükség van az ellátórendszer korszerűsítésére, a betegutak lerövidítésére.

A pszichiátriai ellátás nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában alulfinanszírozott, tovább nehezít a helyzetet, hogy az ezen a területen dolgozó orvosok elismertsége sem megfelelő.

Pedig növelni kell a pszichiátria presztízsét, ha azt akarjuk, hogy a folyamatosan növekvő betegszám ellátását mind létszámban, mind szakmai képzettséget tekintve megfelelő szakemberekkel tudjuk a jövőben is biztosítani.”

Forrás:

1 World Health Organization (WHO). Depression and Other Common Mental Disorders: Global Health Estimates. Elérhető: https://apps.who.int/iris/ bitstream/handle/10665/254610/WHO-MSD-MER-2017.2 eng.pdf. Elérés: 2019. június

  1. Medical Tribune, 2019.dec. Az MPT elkötelezett a szakma presztízsének javítása mellett

3https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_wdsd001c.html

4Rihmer Zoltán and Blazsek Péter, Az affektív betegségek társadalmi jelentősége, különös tekintettel az auto- és heteroagresszív megnyilvánulásokra. Neuropsychopharmacologia Hungarica, 2017. XIX. évf.(1. szám).

5Ettman CK, Abdalla SM, Cohen GH et al: Prevalence of Depression Symptoms in US Adults Before and During the COVID-19 Pandemic. JAMA Netw Open. 2020;3(9):e2019686.).

6Magyar Pszichiátriai Társaság XVIII. Vándorgyûlése – Gyõr, 2013. január 23-26. Közösségi alapú depresszió felismerési és öngyilkosság megelõzõ programok – A Gotland Study-tól a hazai vizsgálatokig Dr. Rihmer Zoltán

Rihmer Zoltán, Döme Péter, Gonda Xénia – 330 év az öngyilkosság ellen: Munkacsoportunk depresszió és szuicidprevenciós kutatásainak összefoglalása – 1985–2015. Neuropsychopharmacologia Hungarica 2015. XVII. évf. 3. szám

7https://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0003/325947/New-Preventing-depression.pdf

Depresszió: Van kiút?