Egészségügy
Az antioxidánsok hogyan segítenek az egészséged megőrzésében? Az oxidációról legtöbbünknek a vastárgyakon képződő rozsda jut eszébe, hiszen erről az iskolában is tanultuk, hogy oxigén hatására jön létre a vason.
Azt már kevesebben tudják, hogy az oxidáció az élő szöveteket is megtámadja. Ennek jó példája a félbevágott alma, amely megbarnul a levegőn.
Az emberi szervezetet is folyamatosan érik oxidációs folyamatok. Normál esetben a belélegzett oxigén 95 százalékát hasznosítjuk, a maradék 5 százalék azonban úgynevezett szabad gyökökké alakul.
A szabad gyökök külső elektronpályáján egyetlen elektron van, ezért rendkívül aktívan próbálnak egy további elektront szerezni a kémiai stabilitás érdekében. Ez, ha másképp nem megy, a legtöbbször életfontosságú molekulák oxidálása, megrongálása révén megy végbe.
E folyamat során bekövetkezik a DNS, a fehérjék korróziója. A szabad gyökök oxidálják a sejtet, tehát tulajdonképpen „berozsdásodunk”. A sejtekben zajló oxidációs változásokat az antioxidánsok akadályozhatják meg.
Gyökfogók
A négy legfontosabb gyökfogó az E- és a C-vitamin, az A-vitamin növényekben előforduló előanyaga a béta-karotin, valamint az antioxidáns enzimek működéséhez is szükséges szelén.
A test enzimrendszerének működését segíti elő még a cink, a réz, és ugyancsak antioxidáns hatású a gyümölcsökben, zöldségekben található úgynevezett fitovegyületek, a bioflavonoidok. Széleskörű kutatások eredményei azt mutatják, hogy többféle antioxidáns kombinációja nagyobb védelmet nyújt, mint egyes tápanyagok önmagukban.
Az E-vitamin meggátolja a béta-karotin és a C-vitamin oxidációját is, míg az E-vitamin és a szelén fokozzák egymás hatását. A C-vitamin az elhasználódott E-vitamin és béta-karotin regenerációját segíti, de segít az immunrendszert összetetten támogató antioxidáns enzimek működésében is.
A bioflavonoidok viszont a C-vitamin hatását fokozzák, és gátolják annak lebomlását. A béta-karotin, amely az antioxidáns hatás mellett ráadásul bőrvédő hatású, megtalálható az élénk narancssárga színű zöldségekben és gyümölcsökben, például a sárgarépában, sütőtőkben, sárgabarackban, sárgadinnyében.
A C-vitamint szinte minden gyümölcs és zöldség tartalmazza, és nem csak antioxidáns, de erősíti az immunrendszert, védelmet nyújt a stresszel és a rákkeltő anyagokkal szemben.
Az E-vitamin védi a sejthártyákban és a szövetekben lévő többszörösen telítetlen zsírsavakat a szabad gyökök káros oxidáló hatásától. Az E-vitamin bőséges forrásai a növényi olajok, a keményhéjú gyümölcsök és a búzacsíra.
A szelén fontos eleme a szabadgyök-fogó enzimrendszernek, hiánya következtében az immunrendszer meggyengül, nő a szív és érrendszeri betegségek, valamint a rák kialakulásának kockázata. Táplálékaink szeléntartalma főként attól függ, hogy a termőtalajban mennyi van belőle, Magyarországon pedig ez az érték sajnos elég alacsony.
A szelén jó forrásai az állati belsőségek, a húsok, különféle rákok és kagylók, a vaj és a tejtermékek, valamint a teljes kiőrlésű gabonából készült ételek.
A betegségek megelőzése
A zsírban dús, növényekben szegény étkezés, a dohányzás és a stressz elősegítik az érelmeszesedés kialakulását. Az érfalak károsodását azonban a köztudattal ellentétben nem magában a magas koleszterinszint okozza, hanem inkább a koleszterin oxidációs termékei.
Tanulmányok igazolták, hogy antioxidáns vitaminok (E-vitamin, béta-karotin és C-vitamin) és nyomelemek (szelén) adásával még magasabb koleszterinszint mellett is csökkenteni lehetett az érelmeszesedés mértékét.
Az E-vitamin és a béta-karotin zsírban oldódó vitaminok, a sejthártyákat alkotó zsírsavakat védik az oxidációtól.
Összefüggést mutat a rák kialakulása és a szabad gyökök kórós mértékű jelenléte is. Az antioxidánsok csökkentik a rosszindulatú daganatos megbetegedések gyakoriságát. A sok gyümölcsöt és zöldséget fogyasztó embereknél kisebb a rákos megbetegedés kialakulásának valószínűsége.
Hogyan kerülhető el az oxidánsok által okozott kár?
Az oxidánsok okozta károk közül jónéhányat el lehet kerülni életmódunk megváltoztatásával, de nem lehet teljes mértékben kiküszöbölni azt. Az antioxidánsok fogyasztása az egészség megőrzéséhez, és többféle betegség kiegészítő kezeléseként javasolt.
Nehezíti szervezetünk védekezését, hogy a védelmi rendszer működését jelentősen fokozó vitaminok és nyomelemek nem jutnak kellő mennyiségben szervezetünkbe. Ennek fő oka, hogy táplálékaink összetétele nem megfelelő, és az elkészítési eljárásokkal szinte “kifőzzük” ételeinkből a létfontosságú vitaminokat.
Napjaink étrendjét sajnos sokkal jobban jellemzi a túlzott mértékű zsír, cukor és húsfogyasztás, kevés gyümölcs és zöldség kerül az asztalunkra.
Idősebb korban, dohányzás, illetve erős légszennyezettség esetén, valamint betegségek idején a szervezetnek több antioxidánsra van szüksége. Ha táplálkozásunkkal nem vagyunk képesek fedezni a szabad gyökök keletkezésének megállításához és hatástalanításához szükséges antioxidánsokat, a megfelelő készítményekkel pótolhatjuk őket.
A zöldségekben, gyümölcsökben lévő antioxidánsok mennyiségét a tárolás és a darabolás is csökkenti. Élelmiszereinket vásároljuk frissen, majd minél rövidebb ideig, egészben pároljuk.
A leveles élelmiszert mindig egy kis olajjal (legjobb az olívaolaj) készítsük, hogy az olajokban oldódó vitaminok felszívódhassanak. A magas hőfokon, olajban való történő sütés megváltoztathatja az élelmiszerek vegyi összetételét, így a megfelelő táplálék helyett maga az étel is szabad gyökök forrásává válhat.
Az egészséges, többszörösen telítetlen növényi olajok magas hőmérsékleten oxidálódnak. Ha csökkentjük az olajban sült étel mennyiségét, az olajak többször való felhasználását, ezzel egyben csökkentjük az ételben lévő szabad gyököket is.
