Egészségügy
Az emberek 50%-a rosszul tudja, mivel foglalkoznak a patológusok. Óriási fejlődésen ment keresztül az utóbbi évtizedekben a patológia tudománya. A kórbonctan talaján szerveződött tudományág mára sokkal közelebb áll az élő betegek vizsgálatához, mint az élettelen testek tanulmányozásához.
A legtöbben mégis inkább az utóbbival azonosítják a patológusok munkáját – ezt támasztja alá a WEBBeteg.hu egészségportál felmérése is.
A kérdőív nem reprezentatív, ám a beérkezett, közel 6000 szavazat arra mutat rá, hogy sokan nem ismerik a patológusok valódi tevékenységeit. A válaszadók közül 52,5% gondolja úgy, hogy a patológusok az elhunytak vizsgálatával foglalkoznak, 33,5% szerint a daganatos betegségek gyógyításában vesznek részt, továbbá 7,1% válaszolta azt, hogy kórokozók vizsgálata a feladatuk. A megkérdezettek legkisebb arányban az igazságügyi esetek feltárását (2,05%), valamint a gyógyszerhatékonysági kutatásokat (4,7%) jelölték be válaszként, holott a hatékony gyógyszeres terápia kialakításában kulcsfontosságú szerep jut a patológusoknak.
| Hol találkozunk a mindennapok során a patológus munkájával? |
(A patológus orvosok munkavégzéséről a teljesség igénye nélkül adtunk tájékoztatást.) |
Korszerű orvoslás manapság csak a modern patológia segítségével lehetséges
Habár a kezelés alatt álló betegek számára sokszor láthatatlanok, a diagnózisalkotásban, valamint a beteg számára előírt terápia meghatározásában hatalmas jelentősége van a patológusok munkájának, akik a legtöbb esetben oszlopos tagjai az orvosi team-eknek. A gyógyításban és a megelőzésben is részt vállalnak, hiszen feladataik közé tartozik az ambuláns ellátásokon végzett szűrővizsgálatok (pl. nőgyógyászati vagy fül-orr-gégészeti citológiai vizsgálat) során levett sejtminták elemzése, éppúgy, mint az onkológiai osztályokról érkező szövettani leletek komplex áttekintése és véleményezése.
A daganatos betegek kezelése szempontjából döntő szava van a patológusoknak, hiszen a szövettani mintákat nem csak önmagukban értékelik, hanem a korábbi vizsgálatokat, valamint a beteg egyéni kórtörténetét is figyelembe véve, amelyek együttesen adják a célzott terápia alapját. A vizsgálatok alapján megállapítják a tumor stádiumát, valamint eldöntik, operálható elváltozásról van-e szó, és a kezelés alatt álló páciens általános állapotát, gyógyszerérzékenységét is figyelembe véve felvázolják a beteg kilátásait, továbbá javaslatot tesznek a megfelelő terápiás módszer kiválasztására. Gyakorlatilag a patológus véleménye nélkül lehetetlen onkológiai kezelést kezdeményezni, így sorsdöntő feladat hárul azokra az orvosokra, akikről a legtöbben továbbra is azt gondolják, hogy alagsori bonctermekben töltik munkaidejük nagy részét.
Molekuláris diagnosztika: egy fontos lépés a rák kezeléséhez
A daganatos betegségek kezelésével kapcsolatban folyamatos kutatások zajlanak szerte a világban, melyek mindegyike a rák hatékony gyógyítására igyekszik megoldást találni. Mára bizonyítást nyert az a tény, hogy a daganatok túlnyomó többségét genetikai mutációk okozzák, amelyek nagyobb hányada szerzett, nem pedig öröklött tényezőkből fakad. A ráksejtek genetikai különbségének feltárásával beazonosíthatók egy-egy tumor biológiai tulajdonságai (pl. hogyan hatnak rá bizonyos hormonok), áttétképzési hajlama, illetve az is, hogy milyen érzékenységgel reagál bizonyos gyógyszerekre.
– A genetikai és génszabályozási hibák az egyes daganatokban, de egyénileg, betegenként is nagyon eltérő viselkedést, növekedési sajátosságokat eredményeznek. Ezért lehetséges, hogy még ugyanaz a szövettani típusú tumor is másként reagál a kezelési sémákra. A molekuláris vizsgálatok fő célja, hogy a szövetből a releváns gyógyszeres kezelés hatását befolyásoló géneltéréseket kimutassuk. Ezen keresztül a hatékony kezelések a daganat molekuláris sajátosságai és „érzékenysége” alapján választhatók ki. A legmegfelelőbb kezelés kiválasztása szakmai együttműködés (onkoteam) eredménye, melyet igen nagy részben a patológiai lelet és a molekuláris patológiai eredmények határoznak meg – foglalta össze Dr. Méhes Gábor, a Magyar Patológusok Társaságának elnöke.
Tehát a molekuláris diagnosztika, amely a patológia legfiatalabb területe, az egyik legnagyobb reménye a rákgyógyításban tevékenykedő orvosoknak, ugyanis a daganatgének vizsgálatára épül, amely a célzott kezeléshez leghatékonyabbnak bizonyuló gyógyszertípus meghatározását segíti elő. A célzott terápia lényege, hogy a molekuláris vizsgálatok során feltárt eredményeket a beteg egyéni paraméterei alapján összhangba hozzák a rendelkezésre álló gyógyszerekkel, amely a megfelelő választás esetén jelentős állapotjavulást eredményezhet. A siker azonban nem garantált, ahogy arra Dr. Méhes Gábor is rámutatott: – A drága célzott terápia hatástalan, ha egy génmutáció a célmolekula hatását felülírja. Sajnos a rosszindulatú daganatok ebből a szempontból nem állandóak, a terjedéssel, kiújulással párhuzamosan új génhibák jelentkezhetnek, amik a daganatsejtek agresszivitását fokozzák, egyes kezelések hatását viszont lerontják.
A jó hír az, hogy mára a leggyakoribb daganattípusoknál igen jó eredményeket érnek el a célzott kezelések alkalmazásával, így például a tüdőrák, vastagbélrák, mellrák, hasnyálmirigyrák, gyomorrák, petefészekrák és a melanoma esetén van lehetőség a betegségre és a betegre szabott terápiát kezdeményezni, amennyiben a vizsgálati eredmények is ezt támogatják. Ezentúl számos további daganattípusnál zajlik jelenleg is az onkogén mutációk feltárása, amely a jövőben még több hatékony terápiát helyez kilátásba. A célzott terápiák megvalósulását támogató kutatásoknak köszönhetően egyes daganatos betegségek esetén a beteg életkilátásai évekkel növelhetők meg.
A Magyar Patológiai Társaság együttműködésével indult el a WEBBeteg.hu tematikus melléklete, ahol még többet tudhat meg a magyar patológiai gyakorlatról, illetve a patológusokat övező tévhitekről.
