Vajon hogyan kellene étkeznünk?

0
157
Vajon hogyan kellene étkeznünk?
Vajon hogyan kellene étkeznünk?

A Tesztoszteron cikkében (jelenleg nem üzemelő oldal. szerk.), de más savtalanítással foglalkozó írásokban is azt olvastam, hogy a savasodás modern, civilizációs betegség, és hogy őseink ezzel szemben baromi egészségesen táplálkoztak. Ezek az írások elmondják, hogy az ősember gyűjtögető életmódja miatt mennyi bogyót meg gyökeret zabált a nagy ritkán elejtett husi mellé. De azt mesélje el már nekem valaki, hogy mi történhetett a törzsben akkor, mikor elejtettek egy mamutot? A négy tonnás állat mellé gondolom begyűjtöttek 12 tonna spenótot, hogy ösztönösen kompenzálják a savasodást amit okoz?

És mikor kezdett el az emberiség eltérni az ősök hihetetlenül egészséges életmódjától? Mikor mi a Kárpát medence felé ügettünk és nyereg alatt puhítottuk a húst, akkor időnként megálltunk a sztyeppén kaszálni, hogy kompenzáljuk azt a sok savat, amit a lóhátról lenyilazott csodaszarvas okozott a vérünkben? Vagy akkor tértünk a savasodás útjára, amikor letelepedtünk a Kárpát medencében, és túrni kezdtük a földet, és tönkölygabonát ettünk, meg hajdinakását, meg mit t’om én mit? Szóval nekem senki ne jöjjön a paleolitikus táplálkozással, meg azzal, hogy az őseink milyen baromi egészségesek voltak. Tudtommal az emberiség átlagéletkora folyamatosan növekszik. Akkor meg mégis egészségesebbek lennénk mint 50 vagy 100 éve? Vagy csak tovább haldoklunk?

Én úgy vélem, az emberek általában azt ettek, amit tudtak, ha meg válogathattak, akkor azt amit szerettek. Az biztos, hogy többet mozogtak, többet voltak friss levegőn, és valószínű, hogy közel sem voltak ilyen baromira elhízva, mint napjaink civilizált embere. És ebben a legnagyobb felelőssége az élelmiszeriparnak van (meg az orvostudománynak, meg a televíziónak, meg a, meg a … ).

Mindegy, hogy az ősemberek kisebb csoportjait, a vándorló törzseket, vagy a letelepült magyarok falvait nézem, abban megegyeznek, hogy természetes módon szerezték és állították elő táplálékaikat. Ha valaki megtermelt valamit, trágyát használt és nem műtrágyát. Ha lekvárt főzött, nem kevert bele tartósítószert, nem használtak finomított cukrot, a só ritkaságnak számított és méregdrága volt.

Az élelmiszeripar számára viszont nem az étel minősége és egészséges volta a lényeg, hanem csak a profit számít, még azon az áron is, ha az emberiséget folyamatosan megbetegítik és gyilkolják azzal amit előállítanak. Az a baj, hogy hasonló a helyzet a gyógyszeriparral és az orvosokkal is. Merthogy étkeznünk olyan ételeket kell, melyek tele vannak méreganyagokkal, és a műtrágyázás miatt hiányoznak belőlük a legfontosabb ásványi anyagok. De ennek ellenére melyik orvos az, aki páciensének vitaminok, ásványi anyagok szedését javasolná? Melyik orvos az, aki dagadt páciensének vérnyomáscsökkentő gyógyszer egy életen át való szedése helyett (mellett) előírná a testmozgást, és hogy fogyjon le?

Az általam megkérdezett orvosok nagy része a multivitaminokat felesleges pénzkidobásnak tartja, a szó szoros értelmében azt mondják, hogy ez csak „drága vizeletet” eredményez (arra utalva, hogy a felesleges vitaminokat úgyis kipisiljük). A doktorok a savtalanításról annyit tudnak, hogy mikor a páciensnek már a száján folyik ki a gyomorsav, akkor adnak neki savlekötő gyógyszert, ami arra jó, hogy az illető nyugodtan folytathassa savasító táplálkozását és életmenetét addig, míg ebbe tönkre nem megy a szíve, a hasnyálmirigye, az ízületei, stb. és meg nem hal. Így kellene vajon étkeznünk?

Persze civilizált embertársaink is hibásak ebben. Az elhízottak számára önigazolásnak ott a jó kifogás, hogy hány élsportoló hal meg fiatalon. Ez igaz. De az élsport soha nem az egészségről szólt. Az élsportolók az illegális doppingszerek mellett iszonyatos mennyiségű teljesen legális fehérjét zabálnak, ami az évek alatt gyakorlatilag szétsavasítja az egész testüket. A legtöbb testépítőnek például a veséje megy tönkre, amit a szteroidoknak tudnak be, de szerintem ebben lehet hogy napi negyed kilónyi fehérje bevitel sokkal nagyobb szerepet játszik. Tehát azt üzenem a megbetegedett vagy korán elhalálozott élsportolókra mutogató dagiknak, hogy a cél nem az, hogy olimpiai vagy világcsúcsot javítsanak, hanem hogy időnként hagyják el az Opelt meg a fotelt, mert ettől lefogynak és egészségesebbek lesznek.

Én is lejárok hetente kétszer gyúrni (még ha ez nem is látszik rajtam), és elismerem, hogy izomképzés szempontjából kulcsfontosságú a megfelelő mennyiségű fehérjebevitel. A hangsúly a megfelelő mennyiségen van. A vegetáriánusok most persze rohannak tanácsot adni nekem, hogy egyek szóját, mert csak az állati fehérjék a savasítanak, de ez nem igaz! A fehérje az fehérje (amint tudjuk, aminóSAVakból épül fel), tehát szinte mindegy hogy mi a forrása, így is úgy is savasít (na jó, nem azonos mértékben). Savasítanak a gabonák, savasít a szója és a hüvelyesek is. A fehérjéket persze baromság kihagyni a táplálkozásból, tehát fokozni kell inkább a lúgosító ételek fogyasztását, például a zöldségekét.

Magam is ezt tettem. Elkezdtem nagy mennyiségben nyers zöldséget fogyasztani az ételeim mellé. Ráadásnak elkezdtem inni 100 százalékos paradicsomlevet, amit szintén erősen lúgosítónak mondanak. A reggeli vizeletem pH értéke ennek ellenére stabilan 5-ös érték körül mozgott. Sőt, ahogy napközben is méricskéltem, jóformán egész nap 5-ös volt a vizeletem pH értéke, akárhogy is igyekeztem.

Ekkor láttam be, hogy drasztikusabb módszerekhez kell folyamodnom, és el kell kezdenem valamilyen savtalanító-lúgosító szer szedését. Igen ám de melyiket?

Vajon hogyan kellene étkeznünk?

A cikk a 2008 július 8-i fórumbejegyzésünk átmásolt változata. A fórumot megszüntettük.