A legnagyobb hazai magánegészségügyi szolgáltatókat tömörítő PRIMUS Egyesület javaslatcsomagot állított össze a jogalkotók számára a közfinanszírozott egészségügyet fojtogató korrupció, azaz a hálapénz és a számla nélküli szolgáltatás gyakorlata, illetve a katás vállalkozó orvosokat hátrányosan érintő 2021-es jogszabály-módosítások ellen – hangzott el az egyesület mai sajtótájékoztatóján.
A „Zéró korrupciós csomag” célja a piac megtisztítása a hasznot privatizáló, ám a kockázatot államosító iparági szereplőktől. A PRIMUS a pandémia tapasztalatai alapján ugyancsak javaslatokat fogalmazott meg a telemedicinális ellátások szabályozása, valamint a privát és közfinanszírozott szektor hatékonyabb együttműködése érdekében is, amelyek révén részben orvosolni lehetne a hazai egészségügyi ellátás gondjait.
A legnagyobb hazai magánegészségügyi szolgáltatókat tömörítő PRIMUS Egyesület javaslatcsomagot állított össze azokról a régóta esedékes lépésekről, amelyekkel elérhető lenne a hazai egészségügy jelentős szeletének kifehérítése. A „Zéró korrupciós csomagjának” legfőbb elemei a kikényszerített hálapénz elleni hatékonyabb fellépés, az orvosokra kedvezőtlen katajogszabályok módosítása, valamint a telemedicinális ellátások jogszabályi helyzetének átfogó rendezése.
Zéró korrupció
A paraszolvencia és a számlaadás nélküli szolgáltatás régóta ismert problémái a magyar egészségügynek. A felmérések szerint a betegek jelentős része a társadalombiztosítási járulék megfizetésén túl rendszeresen ad hálapénzt az államilag finanszírozott ellátásban, és a legális mellett szürkezónás privát egészségügyi szolgáltatásokat is igénybe vesz.
„A tisztességes piaci szereplőket bünteti, és súlyos versenytorzító hatása van mind a hálapénznek, mind privát egészségügy szürkezónájában működő szolgáltatóknak. Határozottan ki kell mondani, hogy a zsebbe vagy a számlaadás nélkül kifizetett pénzek megkárosítják és kiszolgáltatott helyzetbe hozzák a betegeket, hiszen ezekhez nem kapcsolódnak jogok és ellátási garanciák. Az államot pedig dupla kár éri: egyrészt az áthárított költségek, másrészt a költségvetésbe soha be nem folyó adóbevételek miatt”
– fogalmazott Leitner György, a PRIMUS Egyesület elnöke.
A szakmai egyesület szerint minden olyan piaci szereplőt – orvost vagy szolgáltatót – ellehetetleníteni szükséges, amelyik privatizálja a hasznot és államosítja a kockázatokat. A szürkezónában működő szolgáltatók – főként a lakásrendelők és a magánrendelések – mellett elsősorban a hálapénzt kvázi megelőlegezett szolgáltatási díjként kikényszerítő orvosokról van szó.
„Nem elfogadható a kikényszerített hálapénz gyakorlata a napirenden lévő és régóta időszerű bérrendezés fényében sem. Ez egyébként önmagában kijelöli azt a természetes fordulópontot, amikor en bloc búcsút kell venni a hálapénz rendkívül káros, sok évtizedes gyakorlatától”
– mutatott rá Leitner György.
A büntetőjog jelenleg is lehetőséget biztosít a paraszolvencia elleni fellépésre.
A PRIMUS szerint azonban hatékonyabb lépésekre van szükség a közfinanszírozott ellátásban elterjedt gyakorlattal szemben. A privát egészségügyi intézményekben a hálapénz szigorúan tiltott és üldözött gyakorlat: a magánszolgáltatók működése a bizonyíték arra, hogy a káros gyakorlat – megfelelő akarat és fellépés esetén – felszámolható.
Mint ismeretes, 2013. július 1-jétől a Btk. 291. § (1) bekezdése vonatkoztatható a hálapénzt kikényszerítő orvosokra. Ennek értelmében három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az, aki „gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja”.
A korábbi Btk. ennél megengedőbb volt: csak az előny kérése számított büntetendőnek, az elfogadást csak akkor szankcionálta, ha az érintett azt kötelességszegésért cserébe fogadta el.
Katát is táncba vinnék
A PRIMUS a katás kisadózó vállalkozóként dolgozó orvosokat kedvezőtlenül érintő, jövő januártól hatályos jogszabályváltozások miatt is javaslattal fordul a törvényhozókhoz. A módosítás 40%-os büntetőadóval szankcionálja a katás jogviszonyban az egy partnertől származó árbevétel 3 millió forintot meghaladó részét.
A PRIMUS szerint a törvényváltozás kapcsán meghatározott jogalkotói cél a jogsértő, adóelkerülő színlelt foglalkoztatási sémák megelőzésére irányult, de az – a differenciálás hiánya miatt – több ezer egészségügyi szakembert is hátrányosan érint.
„A jogszabályváltozás drasztikus hatással lehet a magánegészségügyi szektorra: szembe megy a piactisztítási törekvésekkel, és a pandémia időszakában jelentős terhet helyez az egyébként is rendkívüli nyomás alatt dolgozó egészségügyi szakemberekre és a velük szerződésben álló szolgáltatókra is. Ezért a PRIMUS azt kéri a törvényhozóktól, hogy módosítsák a tervezetet, és az önálló orvosi tevékenységre ne vonatkozzon a 3 milliós határ”
– fogalmazott Leitner György. Hozzátette, hogy az érintett orvosok néhány ezres száma elenyésző a mintegy félmillió katás vállalkozó számához képest, ezért az állami adóbevételekben elhanyagolható kiesést eredményezne az őket sújtó szigorítás feloldása.
A PRIMUS szakértői rámutattak:
az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (Eütev.) kifejezetten úgy rendelkezik, hogy egészségügyi tevékenység nemcsak munkaviszonyban, hanem más, alá- vagy fölérendeltségi helyzetet nem eredményező módon is végezhető, így szabad foglalkozás vagy vállalkozás keretében is. Az önállóan végezhető hivatásszakma egyik fő jellemzője, hogy az orvos saját belátása szerint kezeli a betegeit, és nem köteles utasítást elfogadni az általa nyújtott egészségügyi szolgáltatás elvégzésének módjával kapcsolatban.
A hazai magánegészségügyi szektorban is az a jellemző, hogy az orvosok a hivatásukat egyszerre több egészségügyi szolgáltatónál is gyakorolják, azaz független szereplőkként szolgáltatásukat több megrendelőnek is „eladják” – ezért a PRIMUS határozott álláspontja az, hogy esetükben nem lehet burkolt foglalkoztatásról beszélni.
„A távolságot, mint üveg golyót”
A PRIMUS tagjai szerint a járványhelyzet ugyancsak egyértelműen megmutatta a telemedicina (például a távdiagnosztika, távkonzílium, távleletezés) előnyeit is. Több PRIMUS-tagvállalat arról számolt be, hogy tapasztalatai szerint még a hagyományos gyógyítási területeken sem volt rosszabb a telemedicina hatékonysága, mint a személyes orvos-beteg találkozóké.
„A Svábhegyi Gyermekgyógyintézet tízezer asztmás gyermeket gondoz folyamatosan. Március közepén a kormányrendelet értelmében az intézet nem tudott betegeket fogadni. 72 órán belül elindult az online betegellátás, ami videóviziteket, -terápiakontrollt jelentett az újranyitásig tartó három hónapban. Az orvosaink videókapcsolatot tudtak tartani a betegekkel, szülőkkel. Egy kontrollkérdőív, illetve a direkt kikérdezés, beszélgetés alapján a terápiát szükség szerint optimalizálni lehetett, és a receptfelírást is meg tudtuk oldani a felhőn keresztül. Több száz online vizitet végeztünk, és az eltelt három hónap alatt nem következett be állapotromlás kis betegeinknél, sőt kórházi kezelésre sem volt szükség”
– mondta Skorán Ottó, a Doktor24-hez tartozó Svábhegyi Gyermekgyógyintézet alapítója, a Doktor24 stratégiai igazgatója.
A PRIMUS ezzel kapcsolatban felhívja a figyelmet a telemedicinális ellátások hátterét megteremtő és hosszú távon biztosító, illetve kiterjesztő szabályozás szükségességére.
Jelenleg ugyanis átmeneti rendelkezések szabályozzák ezt a pandémia miatt fókuszba került területet, pedig jól látható a társadalmi igény az olyan lehetőségek állandósítására, mint az online és telefonos konzultációhoz kapcsolódó egyszerűsített gyógyszerfelírás és -kiváltás, online leletezés és leletátadás.
Az egyesület a javaslatok kapcsán felajánlja szakértői közreműködését a vonatkozó szabályozás és törvénymódosítás előkészítésében.
Most a törvényalkotón a sor
A tisztességes piaci viszonyok megteremtését zászlóra tűző egyesület működésének 3 éve alatt több sikeres kezdeményezést indított el, lefektetve egy átfogó iparági minőségbiztosítási rendszer alapjait. A 2018-ban létrehozott „Minősített Magánegészségügyi Szolgáltató” védjegyet szigorú szakmai minősítési eljárás – audit és próbavásárlás – végén szerezhetik meg a szolgáltatók. Az eddig csak a PRIMUS-tagok számára elérhető minősítést 2020 szeptemberétől minden iparági szereplő számára elérhetővé teszik – méretüktől és specializációjuktól függetlenül.
Leitner György az eddigi munkát értékelve elmondta:
„Már nyolc PRIMUS-tag teljesítette a komplex auditon és próbavásárláson alapuló minősítési folyamatot, és vált jogosulttá a védjegy használatára. A PRIMUS Minőség honlap idei elindításával pedig újabb jelentős lépést tettünk az átláthatóbb és megbízhatóbb magánegészségügy felé. A www.primusminoseg.hu oldalon kizárólag az objektív kritériumrendszer alapján auditált és minősített szolgáltatókról és szolgáltatásokról találnak információkat az érdeklődők.”
A szakmai egyesület ismét hangsúlyozta azt is,
hogy nem szabad – és nem is lehet – fűnyíróelv-szerűen szétválasztani a privát és az állami egészségügyet. A közfinanszírozott szolgáltatásokat nyújtó magánszolgáltatók értékes, legitim és a közterhekhez valóban hozzájáruló szereplői a közellátásnak, erre a pandémia időszaka is rávilágított.
„A közellátásban stratégiai szerepet betöltő privát szolgáltatók és az állami ellátórendszer egymásra utaltságát egyértelművé tette a járvány, de ez reményeink szerint alkalmat teremthet arra, hogy hosszú távú, hatékony együttműködési modellt tudjunk kialakítani”
– mutatott rá Leitner György. –
“Az egyre hosszabb állami várólistákból őszre jelentős páciensvolumen csapódhat le a privát szolgáltatóknál. Meggyőződésünk, hogy a két rendszer kiegészíti egymást: a privát nem versenyt támaszt, hanem tehermentesíti és kiegészíti a közellátást.”
A hazai labordiagnosztikai piac vezető szereplője,
a Synlab a járvány első hulláma alatt és jelenleg is stratégiai szerepet játszik a magán- és közegészségügyben készülő COVID-tesztek laborhátterének biztosításában.
„A privát egészségügyi szektor krízishelyzetben is rugalmas, tőkeerős és gyors reagálású partnerként támogathatja az állami ellátást. Ehhez gyakran nemzetközi háttér, speciális know-how és jelentős szektorális tapasztalatok is a rendelkezésére állnak. A Synlab például a pandémia kapcsán jelentős kapacitásbővítést és fejlesztést hajtott végre, amelynek során három nagy laboratóriumi géprendszert is munkába állítottunk”
– mutatott rá Végh József, a Synlab kiemelt ügyfélkapcsolati vezetője.
A hazai piac vezető képalkotó diagnosztikai szolgáltatója,
az Affidea Magyarország például jelentős erőforrásokat csoportosított át privát működéséből, hogy 900 szakdolgozóval, 6 kórházi központban a COVID–19-járvány alatt is biztosítsa a páciensek nem halasztható és traumás képalkotó diagnosztikai (MR, CT) ellátását. Kórházi központjai jelenleg is 2,8 millió ember közfinanszírozott képalkotó diagnosztikai ellátását biztosítják Budapesten és vidéken.
A Doktor24
ugyancsak több ponton és több szakterületen vett és vesz részt a hazai közfinanszírozott ellátásban: NEAK-finanszírozott ortopéd műtéteket végeznek a Tatai Kastélypark Klinikán, illetve átfogó gyermekszakellátásokat – köztük gyermekallergológiai és -pulmonológiai ellátást – kínálnak a Svábhegyi Gyermekklinikán.
Az ugyancsak a PRIMUS-tag Rózsakert Medical Center (RMC) és az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum (IGC)
a járvány időszakában az állami kórházakban ellehetetlenülő terhesgondozási és immunizációs feladatokat vette át. Mathiász Dóra, az RMC orvosigazgatója és Soós Miklós az IGC ügyvezető igazgatója rámutattak: a COVID–19 első hulláma alatt fontos feladatuk volt a terhesség során esetlegesen felmerülő fejlődési rendellenességek korai kiszűrése – megfelelően ütemezett vizsgálatokkal –, hiszen a gyermek életét és egészségét befolyásoló vizsgálatok ilyenkor sem tűrnek halasztást. Természetesen az sem volt mindegy, hogy ezeket a vizsgálatokat milyen infrastrukturális, higiéniai és szakmai körülmények között végzik el – tették hozzá.
A koronavírus-járvány időközben megérkező második hulláma várhatóan még inkább aláhúzza az első hullámban fontos tapasztalatokat szerzett innovatív magánszolgáltatók jelentőségét.
A 2017-ben 12 vezető iparági szolgáltató által életre hívott érdekvédelmi ernyőszervezet legfontosabb céljául az átlátható piaci viszonyok megteremtését, az ellátási színvonal emelését és a magánegészségügyi szektor kifehérítését jelölte meg.
Részben a most bemutatott javaslatcsomag is a magánegészségügy szürkezónájának felszámolására irányul, hiszen ezen a téren az elmúlt években nem történt érdemi előrelépés. A háztartások által a magánszolgáltatóknál elköltött évi 300-350 milliárd forint legalább egyharmada számlaadás nélkül keletkező szürkeforgalom.
