Egészségügy
Hogyan pazaroljuk az élelmiszert? A férfiak pazarlóbbak, mint a nők, legalábbis ami az élelmiszereket érinti. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények (ÉVIK) tudományos szaklap legújabb számában publikált kutatás szerint emellett a 30-as éveikben járó korosztály dobja ki a legtöbb élelmiszert a kukába.
Az ÉVIK többi cikkéből az is kiderül, hogy bizonyos fogyasztói csoportok az átlagosnál jobban kitettek a növényvédő-szereknek, megtudhatjuk, hogyan viselkednek a mikrobák a napjainkban egyre népszerűbb sous-vide technológia alkalmazása során, hogyan változik a kávé polifenol-tartalma a pörkölés hatására, illetve, hogy miért létfontosságú elem a nikkel.
A fogyasztói élelmiszer-pazarlás hazánkat is érintő társadalmi és gazdasági probléma, Bódi Barbara és Kasza Gyula, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) kutatói reprezentatív felmérésükben éppen ezért annak jártak utána, mely társadalmi, életkori és egyéb vonatkozásai vannak a kérdéskörnek.
Az Élelmiszervizsgálati Közlemények legfrissebb, szeptember 30-án megjelent számában arra a következtetésre jutottak, hogy a férfiaknak csak 17 százaléka vallotta magát teljes mértékben hulladékelkerülőnek, míg a nőknél 30 százalékos ez az arány. A 30-as éveiben járó generáció a legpazarlóbb, és a magas jövedelemmel rendelkezőknél is igazolható, hogy több ételt dobnak ki a szemetesbe. Összegzésként tehát elmondható, hogy Magyarországon a férfiak, a magasabb jövedelemmel rendelkező háztartások és úgy általában a 30-as korosztály dobja ki leginkább az élelmiszereket.
Az ÉVIK másik érdekes cikkében az élelmiszereket fogyasztó lakosság növényvédőszer-kitettségét vizsgálta probabilisztikus becslési módszerekkel Ambrus Árpád professzor úr kutatócsapata. Eszerint a lakosság növényvédőszer-maradék kitettségének becslése során kapott, általában megnyugtató adatok ellenére bizonyos fogyasztói csoportok kitettsége a növényvédőszer-maradékoknak magasabb, mint a jelenleg érvényben lévő előírások mennyiségi értékei.
Szabó S. András professzor munkájában meghökkentő kérdéssel foglalkozik: a nikkel létfontosságával. A nikkel Szabó professzor dolgozatában leírtak szerint az ember számára létfontosságú elem, bár hiányának tüneteiről nem számolt be eddig a szakirodalom. Mint ismeretes, a mikroelemek bizonyos enzimek prosztetikus csoportjához kapcsolódnak, és az enzim negyedleges szerkezetét megváltoztatva biztosítják azok működési képességét.
Vajda Katalin és szerzőtársai Szigeti Jenő professzor irányításával az utóbbi években egyre népszerűbbé váló alacsony hőmérséklet alkalmazásával végzett ételkészítés mikrobiológiai körülményeivel foglalkoznak. Sterilizált húskészítményeket patogén mikrobákkal fertőztek, majd sous-vide technológiával hőkezelték azokat. Cikkük talán legfontosabb következtetése, hogy a sous-vide technológia vákuumcsomagolása egyértelműen javítja a sous-vide termékek mikrobiológiai minőségét, rövidebb idő alatt nagyobb mértékű csírapusztító hatás következik be a hőkezelés folyamán.
Imre Anita és szerzőtársai különböző pörkölési körülmények hatását vizsgálták arabica és robusta kávék polifenol-tartalmának változására. A kávét sokáig kifejezetten káros italnak tartották, holott a benne található különböző, redukáló hatású vegyületek kifejezetten előnyös hatást gyakorolhatnak a kávét mértékkel fogyasztó ember egészségére.
További részletek: www.eviko.hu
Élelmiszer-tudományi újdonságok az ÉVIK legfrissebb számában
cikk:
