in

Áramütés? Hogyan védekezhetünk ellene?

Áramütés? Hogyan védekezhetünk ellene?
Áramütés? Hogyan védekezhetünk ellene?

Evidensnek tűnik, mégsem tudjuk pontosan.Az emberi testen áthaladó áram kétféle károsodást okozhat: az áram közvetlen hőhatásából adódó égés, és a belső szervek következményes károsodása.


Emellett felléphet “elektromos rendszeri” károsodás is, a rövidzárlat miatti szívmegállás. Cikkünk elemzi az áramütés káros hatásait, a kezelés és megelőzés lehetőségeit.

Áramütés okai, kiváltó tényezői

•    Villámcsapás

•    Lakáson belüli elektromos vezeték hibája

•    Leszakadt nagyfeszültségű légvezeték

•    Árammal, feszültséggel kapcsolatba kerülő tárgy (kád, vízmedence stb.)

Az áramütés súlyossága az egészen enyhétől a halálosig terjedhet, függően az áramerősségtől, a test ellenállásától, hol lépett be az áram, mennyi ideig – és merre haladt át a szervezeten.

Egyenáram-váltóáram

Általában mondható, hogy az egyenáram ütése kevésbé veszélyes, ennek magyarázata, hogy erős izomösszehúzódás jön létre, és az illető így eltávolodhat az áramforrástól.

A váltóáram esetén izommerevség lép fel, tehát “nem képes elengedni” az áramforrást a sérült.

Evidens, de azért mondjuk el, hogy mindkét esetben minél magasabb a feszültség és áramerősség – annál nagyobb a károsodás mértéke is.

Belépési pontok, felület ellenállása

Az emberi szervezet ellenállása javarészt bőrünkön, annak minőségén – és nedvességén múlik. Száraz, egészséges bőr ellenállása akár 40x-ese lehet a vékony és nedves bőrnek. Pl. elszarusodott, keményebb tenyér és talp ellenállása is lényegesen nagyobb. (A száj, végbél, hüvely, a nedves környezet viszont épp ellenkezőleg, igen lecsökkenti a test ellenállását).

Leggyakoribb belépési pontok: kéz és fej. Kilépés általában a láb irányában.

A fejet ért áramütés (súlyosságtól függően) komoly zavarokat okozhat:

•    Epilepsziás roham

•    Agyvérzés

•    Légzésbénulás

•    Pszichés zavarok (pl. emlékezetkiesés, alvászavar)

•    Szívritmuszavarok

A károsodás időtartama

Nyilvánvaló, hogy minél hosszabb idejű, annál nagyobb a szervezet károsodásának mértéke is. A nem elengedhető áramforrásnál jellemzőek az égési sérülések – míg pl. a villámcsapás olyan gyorsan “rohan” át testen, hogy égést nem okoz, ellenben súlyos keringés- és légzészavart, agykárosodást igen.

Néhány jellemző tünet – áramütéstípustól függően

•    Nagyfeszültségű áram: a be- és kilépési pontok között súlyos szövetpusztulás, nagyobb folyadék- és sóvesztés, vérnyomásesés, vesekárosodás

•    Nedves testet ért áramütés (tipikus a kád-hajszárító eset): az alacsony bőrellenállás miatt szívmegállás állhat be – azonnali újraélesztést igényel

•    Villámcsapás: ahogy jeleztük, a gyorsaság miatt nem az égés jellemző, sokkal inkább pl. a tudatzavar, eszméletvesztés, szívmegállás és légzésbénulás.

•    Gyerekbalesetek: pl. szájba vett elektromos hosszabbító – arcon, szájüregben, fogazaton égési sérülések (fogászati-szájsebészeti ellátás)

Megelőzhető az áramütés?

Természetesen sok esetben igen. Ez elsősorban persze a gyártók, forgalmazók feladata és kötelessége az elektromos készülékek esetén (földelés, érintésvédelem). Léteznek már alacsony áramerősség esetén ( 5 mA körül) kioldó megszakítók is).

Villámcsapás elleni védekezés: (külön téma az épületek védelme). A szabadban lévő embernek: kerülendőek a kiemelkedő tárgyak (oszlop, tornyok, fák, távvezeték), nyitott térségek, vízfelületek. Hegyi túra esetén: törmelékes kőzetes hely keresése, leülni, zárt lábbal, kezek a fülre (halláskárosodás veszélye). Csoportos túrában ha valakit villámcsapás ér/t szét kell szóródni messzebbre, majd ezután megpróbálni segíteni a sérülten (újraélesztéssel).

Áramütés, sérülés kezelése

•    Alapvetően megpróbálni eltávolítani az áramforrástól (legfontosabb az áramtalanítás, ha ez megoldható). Nagyfeszültségű vezeték okozta áramütésnél nem lehet megérinteni az illetőt – amíg le nem kapcsolták az áramot.

•    Légzés, pulzus ellenőrzése, szükség esetén újraélesztés

•    Ellenőrizni kell, töréses sérülést szenvedett-e az illető

•    Szakszerű ellátás (mentők, kórházi monitorozás)

Szerző: Dr. Székely Gábor

Forrás: Egészségkalauz

 

Debreceni orvosi siker - állami- és magánforrásból

Debreceni orvosi siker – állami- és magánforrásból

Új weboldal a Parkinson-kóros betegek tájékoztatására

Új weboldal a Parkinson-kóros betegek tájékoztatására