A kardiovaszkuláris betegségekről rendezett konferencia résztvevői megállapították, hogy csak egy közös összefogás eredményezheti a várható élettartam növekedését

0
236

A most megtartott konferencia alapja lehet egy valódi áttörést hozó közös stratégia körvonalazásának. A következő lépések kidolgozása folyamatban van.


A GE Healthcare kezdeményezésére, a Pfizer gyógyszergyártó céggel közös szervezésben hétvégén tartották meg a  “Szívügyeink: megéri-e a megelőzés?”  elnevezésű multidiszciplináris kardiológiai konferenciát. A konferencián résztvevő 150 vezető szakember az összes érdekelt csoportot képviselte: a Magyar Kardiológusok Társaságát, az egészségügyi közgazdászokat, az egészségbiztosítókat, az ÁNTSZ-t, és az egészségügyi szaksajtót. A konferencia során megvitatták, milyen lehetőségei vannak Magyarországnak a várható élettartam növelésére a jelenlegi fejlődésre építve, kiegészítve azt a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését és korai felismerését célzó összehangolt stratégiával.

Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek magasan az első helyen állnak a halálozások okaként, és emellett jelentős gazdasági terhet is jelentenek. Míg 2006-ban Magyarország 223 milliárd forintot (770 millió eurót) költött a szív- és érrendszeri betegségek kezelésére, ennek a gazdaságra kiható további költsége csaknem 422 milliárd forint (1,5 milliárd euró) volt.

Dr. Józan Péter (kutató professzor, az Akadémia doktora, az MTA demográfiai Bizottságának elnöke) prezentációjában kifejtette: Magyarországon csökkent a kardiovaszkuláris mortalitás, ennek pedig közvetlen eredménye az életkilátások javulása. A születéskor várható élettartam Magyarországon 73 év, míg a nyugati országokban az átlag 78 év, tehát még mindig nagyon sokat kell tenni azért, hogy a magyarországi statisztikák sokkal jobb eredményeket mutassanak. Érdekességként megemlítette, hogy a népesség várható élettartamának 10 százalékos javulása már 0,4%-os GDP növekedést jelenthet.

Dr. Bodrogi József, ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont Programigazgatója a prezentációjában a dohányzás és a leszokás makrogazdasági hasznáról és annak költségvonzatairól beszélt. A WHO adatai szerint 2030-ra 8 millió dohányos halála várható, ami már egy epidemiológiai krízisnek számít. Magyarországon a dohányzók aránya nagyon magas (36% a teljes populáción belül, a 30-40 éves korosztálynak pedig 50%-a dohányzik). Hogy egy látványos példával éljünk: Magyarországon a dohányzás okozta betegségek miatt annyi ember veszíti életét, mintha hetente két Airbus 320-as repülőgép zuhanna le; és erről a statisztikáról alig esik szó.

Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának tanszékvezető igazgatója elmondta: “Magyarországon a várható életkor javult az elmúlt évtizedben, részben az akut kardiológiai beavatkozások fejlődésének köszönhetően. Sajnos még mindig a kardiovaszkuláris betegségek tehetőek felelőssé az összhalálozás több, mint feléért. A folyamatos fejlesztés és ennek anyagi támogatása kulcsfontosságú, hogy csökkenjen Magyarországon a szív- és érrendszeri megbetegedések száma,.”

Dr. Kiss Róbert, a H.M. Állami Egészségügyi Központ Kardiológiai Osztályának osztályvezető főorvosa a következőket nyilatkozta: “A magyar kardiológusoknak is át kellene állniuk az akut kezelések “tűzoltásáról”, és jóval nagyobb hangsúlyt fektetni a megelőzésre és a korai diagnosztizálásra, megtanítva az egészséges embereket arra, hogyan előzzék meg a kardiológiai betegségek kialakulását.”

Dr. Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának vezetője

hozzátette: “A szűkös erőforrások elkerülhetetlenné teszik, hogy valóban csak olyan beavatkozásokat finanszírozzunk közpénzekből, amelyek jó áron, minél nagyobb egészségnyereséget okozzanak, azaz nem csak az életet hosszabbítják meg, hanem az egészségben eltöltött életévek számát is növelik. Szükség lenne egy olyan rendszer kidolgozására, mely képes a beteg végigkövetésére, a beteg elvesztésének megakadályozására. Ez a konferencia megállapította, hogy az egészségnyereség figyelembevételével a megelőzés igen hatékony módja a szív- és érrendszeri betegségeknek, így több szakma összefogására van szükség ahhoz, hogy a finanszírozás és az ellátórendszer végre megváltozzon Magyarországon, és a szereplők érdekeltek legyenek egy egészségesebb nemzet elérésében.”

A GE Healthcare és a Pfizer közösen kívánják felhívni a figyelmet erre a problémára: az országos szintű lépések érdekében nemzetközi és magyar szakemberek széles körét vonják be a hazánkban központi szerepet betöltő betegség megvitatásába. A „Szívügyeink: megéri-e a megelőzés?” című szimpóziumon a kardiovaszkuláris megbetegedésekről, azok diagnosztizálásáról, kezeléséről és a lehetséges megelőzési stratégiák egészségügyi-gazdasági hatásairól volt szó.

”A GE Healthcare szerint a minden érintettet bevonó stratégia segítheti a legjobban elő az egészségügyi ellátás hatékonyságának javítását. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Pfizer gyógyszergyártó céggel működhetünk együtt a “Szívügyeink: megéri-e a megelőzés?” elnevezésű konferencia megszervezésében. A konferencián egyértelműen kiderült, hogy az együttműködésre való hajlandóság megvan, és az érdekelt felek csak a fokozott megelőzés és a korai felismerés érdekében tett közös fellépéstől remélhetik a kardiovaszkuláris betegségek jelentette hatalmas teher enyhítését.” nyilatkozta Vincze Rita, a GE Healthcare közép- és kelet-európai területi értékesítési vezetője.

Rékassy Balázs, a Pfizer közkapcsolati, stratégiai és ügyfélkapcsolati igazgatója elmondta:

“ A krónikus szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére nincs igazán megfelelő válasza a magyar egészségügyi ellátórendszernek. Ez egy  komoly egészségpolitikai kihívás, melyet felismerve első lépésként a legnagyobb gyógyszergyár és a legnagyobb diagnosztikai gyártó összefogásával igyekeztünk fórumot biztosítani a klinikusoknak és egészségügyi szakpolitikusoknak. Amennyiben valóban javítani szeretnénk a lakosság egészségi állapotán, csakis ilyen jellegű, szakmákon átívelő összefogással, a megfelelő érdekeltségi rendszer megteremtésével érhetünk el változást.”