A homeopátia európai megalkotójáról és rendszerbe foglalójáról – Samuel Hahnemannról – viszonylag sokan tudnak, illetve hallottak már.
Samuel Hahneman
Magyarországon a homeopátia az 1820-as évekre vált ismertté. Nevét hasonszenvnek vagy szelíd gyógymódnak fordították. Ebben az időben egyre több praktizáló orvos tért át a homeopátia gyakorlására. Az első homeopata nemzedék tagja volt Almási-Balogh Pál – Széchenyi és Kossuth háziorvosa – Attomyr József, Bakody József és Forgó György. A fent említett generációnak a XIX. század első évtizedeiben még lehetősége nyílt személyesen is találkozni Hahnemannal.
Bár korábban, 1819-ben a Habsburg Birodalom területén hivatalosan betiltották a homeopátiát, a törvényt nem tartották be szigorúan. Így gyorsan és széles körben terjedt el az új „szelíd” gyógymód, mely térhódítását különösen a magyar arisztokrácia támogatásának köszönhette. Az 1831-es kolera járvány idején a homeopaták – pl. Bakody József – olyan jó eredményeket értek el a gyógyításban, hogy e gyógymód egyre nagyobb ismertségre tett szert.
A korabeli adatok szerint 1263 kolerás betegből 1188 személyt gyógyítottak meg homeopátia segítségével, míg a hagyományosan kezelt betegek 90%-a belehalt a kórba.
Az 1820-30-40-es években, a magyarországi nagyvárosokban több magánalapítású homeopátiás egészségügyi intézmény nyílt. Az első közülük a nagyváradi homeopátiás lelkibeteg-gondozó, az 1820-as évek elejétől működött, Sztaroveszky doktor vezetésével. A 30-as évek folyamán sorra nyíltak hazánkban a homeopátiás kórházak, 1833-ban Kőszegen, 1838-ban Gyöngyösön, majd Győrben és Miskolcon is. Mivel az orvosok száma növekedett, így 1845-ben felmerült egy homeopata orvosi egyesület megalapításának terve. 1848-ban a Batthyány-kormány homeopata professzort nevezett ki és az egyetemi oktatás tanmenetébe iktatta a homeopátiát. Sajnos a kezdeményezés rövid életűnek bizonyult, mivel az 1848-49-es szabadságharc leverése után Habsburg-ellenes mozgalomnak tekintették a hasonszenvi gyógyászatot és a Kiegyezésig gyakorlását ismét betiltották.
Az 1860-70-es években Magyarországot a homeopátia fellegvárának tekintették. A kiegyezés után a társadalmi mozgalmak újraindulásával 1865. december 28-án a Magyar Tudományos Akadémián tizenöt orvos megalapította a Magyar Hasonszenvi Orvosegyletet.
A homeopátia intézményének nagy előrelépése, hogy 1866-ban megnyílt az első „hasonszenvi” kórház Pesten, a Bethesda, amelyet a pesti német református gyülekezet tartott fenn. Egyik létrehozója és főorvosa Bakody Tivadar, aki a homeopátia magyarországi történetének egyik legmeghatározóbb egyénisége volt a XIX. század végén.
Bakody Tivadar
Az általa alapított intézmény volt a mai Bethesda Gyermekkórház jogelődje. 1870-ben megnyílt (később Knézich u.) 15. szám alatt az Elisabethinum. A kórház fővédnökségét Erzsébet királyné vállalta, róla kapta nevét az intézmény. Főorvosa Hausmann Ferenc, majd halála után fia Lóránt lett.
Az 1871-es esztendő a magyarországi homeopátia szempontjából kiemelkedő jelentőségű volt. Megalakult a pesti egyetem orvosi karán az első, majd 1873-ban a második homeopátiás tanszék.
Ezekben az évtizedekben, a fővárosban több homeopátiás készítményeket forgalmazó patika működött. Országszerte egyre több patikában alakult hasonszenvi részleg és létrejött néhány kizárólag homeopátiás gyógyszertár.
1874-ben a főváros közkórházában, a Szent Rókus Kórházban megnyílt egy hasonszenvi osztály, mely hetven ággyal működött. Az osztályvezető főorvos ugyancsak Bakody Tivadar lett. Ez az osztály 1885-ben átkerült az akkor elkészült Új Kórházba, amely később a Szent István Kórház nevet kapta.
A társadalmi érdeklődés a homeopátiás gyógymód iránt a XIX. század végére csökkent, amikor az akadémikus orvoslás több, látványos tudományos eredményt hozott. A homeopátia terén viszont ez idő tájt nem következett be nagy előrelépés.
A homeopátia ügyét az erdélyi születésű Schimert Gusztáv (1877-1955) élesztette újjá, aki 1909-ben költözött vissza Németországból Magyarországra. Schimert orvosként részt vett az első világháborúban, majd 1918 végén felkérték az Elisabethinum igazgató főorvosi állására. Az intézet homeopátiás osztályát is ő vezette 1944-ig. Gyógyító tevékenységébe orvos fiait is bevonta. Köztük a legismertebb személyiség Szentágothai János anatómus professzor, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, aki otthon homeopátiás szerekkel gyógyította családját.
Schimert fiatal kollégákkal vette körül magát, köztük Marittai Sándor, Munkássy Ferenc, Nádosi Ferenc segítségével sikerült a Nemzetközi Homeopátiás Orvosi Liga X. kongresszusát Budapesten megtartani 1935. augusztus 19 – 25 között. Az eseményeknek a Gellért Szálló és a Lloyd – palota adott otthont. A kongresszusra huszonkét országból közel százötven homeopata orvos érkezett.
A II. világháború alatt és után a magyar homeopata orvosok többsége külföldre távozott.
1948–tól a hanyatlás évei következtek a homeopátia történetében, mivel más alternatív gyógymódokkal együtt „kapitalista”, nem kívánatos módszerré nyilvánították. 1950-ben a patikák államosításával és a homeopátiás gyógyszerkészlet egybegyűjtésével a működés gyakorlatilag lehetetlenné vált. Nem voltak orvosok, nem volt orvosképzés és a homeopátiás gyógyszerekhez is csak nagy nehézségek árán lehetett hozzájutni, leginkább „nyugatról”.
A diktatúra évtizedeiben a homeopátia búvópatakként létezett Magyarországon. A homeopátia életben tartói ebben az időszakban Botfalvy József, Patay István, Breznay Géza orvosok és Zajtai Erik gyógyszerész. Botfalvy magánorvosként működött Budapesten,gyógyszereit Svájcból szerezte be. Az ő tanítványa volt Patay István, aki mestere halála után önképzéssel, majd a 1960-as évek közepétől különböző németországi kurzusokon sajátította el a homeopátiát. 2005-ben bekövetkezett haláláig tagja volt a Nemzetközi Homeopátiás Orvosi Ligának.
Szintén Németországban tanulta meg a homeopátiás szerek alkalmazását Breznay Géza reumatológus főorvos. Nyugdíjba vonulásáig Budapesten tartott homeopátiás magánrendelést az 1970-80-as években. Zajtai Erik gyógyszerészi tevékenységének is köszönhető, hogy megmaradhatott a homeopátia gyakorlásának folytonossága Magyarországon.
Az Egészségügyi Tudományos Tanács 1990-ben felülvizsgálta a homeopátia alkalmazásának lehetőségét, szakvéleménye szerint a gyógymód tiltása nem indokolt. Így a homeopátia gyakorlása újra lehetségessé vált hivatalosan is.
/Részlet Dana Ullman: “A homeopátia forradalma” című könyvének magyar előszavából/