in

A genetika és a fogproblémák kapcsolata

A genetika és a fogproblémák kapcsolata
A genetika és a fogproblémák kapcsolata

A fogszuvasodás, illetve a sárga vagy elálló fogak mind olyan fogászati problémák, amelyekért sokan a szüleiket hibáztatják – „Ez nálunk családi vonás”.

Egy 2017-ben publikált kutatás szerint azonban az egyik ilyen probléma – egész pontosan a fogszuvasodás – sokkal inkább a környezeti hatások miatt alakul ki, és nem a gének felelnek érte. A fogszuvasodás szinte teljes mértékben megelőzhető.

Szóval mely fogászati problémákat örökölhettünk szüleinktől, és melyeket nem?

Fogszuvasodás

Az evés és ivás során elfogyasztott cukrok több száz különféle baktériumfajtát táplálnak szánkban. Ezek a baktériumok savakat termelnek, és ez a sav teszi tönkre a fogak külső rétegét (a zománcot) – így alakul ki a fogszuvasodás.

A savakat termelő baktériumok nincsenek jelen az újszülöttek szájában, hanem rövid időn belül, minden bizonnyal a többi családtagon keresztül jutnak el oda, nagyjából amikor az első tejfogak megjelennek.

Néhány évvel ezelőttig nem igazán tudtuk, hogy mely baktériumcsoportok a legkárosabbak a fogainkra, ahogy azt sem, hogy genetikai szerkezetünk milyen mértékben járul hozzá a fogszuvasodáshoz. A fent említett nemzetközi kutatás 485 ikerpárt vizsgált meg 5-11 éves kor között. A résztvevők között genetikailag azonos és kétpetéjű ikrek is voltak, akik ugyan annyira térnek el egymástól genetikailag, mint bármelyik két másik gyermek egy családon belül.

A kutatók mintákat vettek a résztvevők foglepedékéről – ez az a ragadós, baktériumokkal teli réteg, amely a fogakon és fogínyen képződik az ember szájában. Ezt követően megvizsgálták a lepedékben található baktériumok DNS-ét, hogy megállapítsák, mely fajok vannak jelen a lepedékben.

Habár a baktériumok között örökölhető fajtákat is találtak, ezeknek nem volt közük a fogszuvasodáshoz.

E helyett a fogszuvasodást előidéző baktériumok típusait környezeti tényezők befolyásolták. Ezek között voltak negatív tényezők (pl. cukros élelmiszerek fogyasztása) és pozitív tényezők (pl. fogmosás) is.

A fogszuvasodással összekapcsolt baktériumok gyakoribbak voltak az olyan ikrek szájában, akik nagy mennyiségű hozzáadott cukrot tartalmazó ételeket és italokat fogyasztottak. Ez a kapcsolat a korral együtt fokozódott, vélhetően azért, mert az idősebbek fogai egyre több cukorral találkoztak.

Nem csak a baktériumokra kell odafigyelni

A történet azonban nem ennyire egyszerű. Habár a fogszuvasodás javarészt megelőzhető, egyesek hajlamosabbak rá, mint mások. Ezért kérdezik meg a fogorvosok időnként, hogy másnak is volt-e problémája a fogszuvasodással, ami megmagyarázhatja, hogy miért van több lyukas foga az egyik gyereknek annak ellenére, hogy mindketten azonos étrendet követnek.

A gének a fogak fejlődését befolyásolják. Egyes esetekben, ha a fogzománc nem fejlődik ki megfelelően, akkor kevésbé hatékony védelmet kínál majd a baktériumokkal szemben. A gének azt is befolyásolhatják, hogy milyen irányban nőnek ki az ember fogai – a ferde fogak körül a baktériumokat is nehezebb eltávolítani, így azok könnyebben tehetnek károkat bennük.

Tehát míg a fogszuvasodás és a genetika között nincs közvetlen kapcsolat, az ilyen tényezők igenis örökölhetők, tehát közvetetten hozzájárulhatnak a fogszuvasodás kialakulásához.

Ferde fogak

A fogak helytelen állásához (amelyet fogszabályozással szokás helyrehozni) genetikai és környezeti tényezők is hozzájáruilhatnak.

A fogak elrendezése több mindentől is függ, beleértve a fogak méretét és számát, az állkapocs méretét, a fogak rágás közbeni találkozását és így tovább. Ezen tényezők nagy része örökletes.

A fogak ferdeségét azonban bizonyos szokások (amelyek szintén lehetnek örökölhetők) is befolyásolhatják. Ilyen szokások például a cumizás, a nyelv hozzányomása a fogakhoz, a hüvelykujj szopogatása és így tovább. Ha a környezeti tényezők nem befolyásolnák fogaink elrendezését, akkor a fogszabályozás sem létezne.

A ferde fogak tehát részben genetikai problémák.

Sárga fogak

A fogak színét szintén genetikai és környezeti tényezők befolyásolják. A fehér fogzománc (és az alatta lévő sárga dentin) kialakulásában a gének is közrejátszanak. A természetesen vékonyabb fogzománccal rendelkezők fogai általában sárgábbnak tűnnek, habár ezt a fogzománc korosodással járó elvékonyodása is okozhatja.

A környezeti tényezők lehetnek belső és külső jellegűek. Belső jellegű környezeti tényezők például azok a vegyületek, amelyek a fogak fejlődése során kerülnek a szervezetbe – pl. a tetraciklin nevű antibiotikum a méhben, vagy a túlzott mennyiségű fluorid a fiatal gyerekkori évek során. A külső környezeti tényezők kívülről színezik el a fogakat – ilyenek például a kávéfogyasztás és a dohányzás.

A sárga fogak tehát részben örökölhetők. Azonban rendelői fogfehérítéssel sokat javíthatunk fogaink árnyalatán. Ha megbízható fogászati rendelőt keres, ahol egy kezeléssel akár több árnyalattal is fehérebbek lehetnek fogai, akkor keresse a Rosental Fogászatát.

A fogak megjelenéséig eltelt idő

Az ikrekkel végzett kutatások az élet korai szakaszaiban bekövetkező eseményekről is sokat elárulnak. Ilyen például az első tejfogak megjelenése, illetve azok előbújásának sorrendje – ezeket főleg a gének befolyásolják.

Jelentem

Ön mit gondol erről?

Hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Loading…

0
Egy ősidők óta használt, csodálatos gyógynövény: ismerd meg az álombogyót!

Egy ősidők óta használt, csodálatos gyógynövény: ismerd meg az álombogyót!