Az elkövetkező napokban a nyír pollenkoncentrációja továbbra is sokfelé elérheti a magas szintet, és elkezdődött a platán, a tölgy, valamint a bükk pollenszórása is – olvasható az Országos Közegészségügyi Intézet legfrissebb jelentésében.A tájékoztatás szerint a hét első felében a platán és a tölgy pollenje várhatóan már többfelé közepes-magas, a bükké alacsony-közepes koncentrációban lesz jelen. A kőris, a fűz, a gyertyán, a komlógyertyán, valamint a ciprus- és tiszafafélék pollenkoncentrációja jellemzően közepes marad, bár helyenként magas is lehet.
A juhar és a nyár virágpora már általában csak alacsony-közepes mennyiségben van jelen. Előfordulhat egy-egy szem az éger, a pázsitfűfélék, a sásfélék, valamint az ostorfa, az eperfafélék és a fenyőfélék pollenjéből is a levegőben.
A kültéri allergén gombák spóraszáma jellemzően alacsony marad – áll a jelentésben.
WikiPédia:
“A virágpor (pollen) a virágos növények szaporodása során a megporzásban szerepet játszó, a harasztok mikrospóráival homológ finom por, bioaeroszol (neve latinul lisztet jelent).
A zárvatermő növények virágában a hím ivartájnak, az andröceumnak fő alkotóelemei a porzók (stamen). A porzók portokból (anthera) és porzószálból (filamentum) épülnek fel. A portokok egy-vagy két portokfélből (theca) állnak, melyekben pollenzsákok (loculamentum) találhatók. A portokfeleket a csatló (connectivum) köti össze.
Mindkét portokfélben 2-2 pollenzsák van, ezek archespórium-szövetéből pollen-anyasejtek keletkeznek, melyekben számfelező osztódással (meiózissal) haploid (n) kromoszómaszámú pollenszemek jönnek létre.
A kisméretű pollen szél-, a nagyméretű rovarbeporzásra utal. Főleg a kisméretű pollenszemek okozzák az arra érzékenyek betegségét, amit pollenallergiának, pollinózisnak vagy szénanáthának neveznek.”
