A plazmaalapú gyógyszerek nagyon fontosak az egészségügyben, hiszen számos betegnek ezek segítenek egy élhetőbb élet kialakításában.
Éppen ezért nagyon sokan érdeklődnek a plazmaadás iránt, mert segíteni jó – ráadásul a plazmaadás esetén mi is jól járunk, hiszen a központok különféle juttatásokkal támogatják a segítőket. De mit lehet tudni a plazmaadásról: mi igaz, mi nem?
Mi is a plazma?
Ahhoz, hogy a plazmaadás hátrányai érdemben szóba kerülhessenek, tudnunk kell, mi is egyáltalán a plazma. Ezzel a névvel a vér folyékony részét képező, sárgás színű folyadékot értjük, mely nagyjából 90%-ban vízből áll. A maradék kb. 10% tartalmazza azokat az értékes anyagokat, amelyekkel akár életet is menthetünk.
A plazmaadás során a vérünk egy speciálisan erre a célra fejlesztett gépbe, a ferezisgépbe kerül, ami különválasztja szilárd és folyékony részre. A szilárd alkotóelemeket visszajuttatják a szervezetbe, míg a folyékony rész, vagyis a plazma, plazmagyűjtő zsákocskákba kerül.
Tények és tévhitek – és ezek jelentősége
A plazmaadásnak – bár nemes cselekedet – egy tudatos és felelős döntésnek kell lennie, ami a jól megalapozott tényeken nyugszik. Mit is jelent ez?
Egészen pontosan azt, hogy mindaddig inkább ne adjunk plazmát, amíg nem tudjuk, hogy pontosan miről is van szó. Sajnos rengeteg téves információ kering a köztudatban a plazmaadással kapcsolatban, amelyek sok esetben köszönőviszonyban sem állnak a valósággal.
Csak akkor hozhatunk tudatos döntést, ha ismerjük a tényeket, tudjuk a miérteket, mert így a valótlan állításokról is meg fogjuk tudni állapítani, hogy tévesek.
Tévhitek a plazmaadással kapcsolatban
Az egyik leggyakoribb ilyen állítás, hogy a plazmát könnyen lehet pótolni szintetikus alternatívákkal. A valóság azonban az, hogy azért van szükség a plazmaadó hősök áldozatos szerepvállalására, mert ezeket a gyógyszereket csak plazmából tudják előállítani, szintetikus alternatíva nem áll rendelkezésre.
A következő szerint a sok plazmaadás lecsökkenti a szervezetben a plazma mennyiségét. A valóság ezzel szemben, hogy a vérplazma legnagyobb részben vízből áll, amit a szervezet nagyon gyorsan, akár 24-48 órán belül tud pótolni. A benne található fehérjék ugyancsak nagyon rövid alatt pótolhatók, így a plazmaadás egy teljes mértékben biztonságos – nem mellesleg szigorúan szabályozott – folyamat.
Sokan úgy vélik, hogy a plazmát főként vérátömlesztésekhez használják, azonban sok esetben készítenek belőle olyan gyógykészítményeket, amelyek véralvadási zavarokkal járó betegségeket gyógyítanak.
A plazmaadás lehetséges gyakorisága jogszabályi keretek között van szabályozva – ezzel a plazmaadók egészségének érdekeit védik. Bár sokkal kevésbé megterhelő, mint egy teljes véradás, évente legfeljebb 45 alkalommal adhatunk plazmát.
Láthatjuk tehát, hogy a plazmaadásnak valódi hátrányai, veszélyei nincsenek – különösen, ha betartjuk a felkészülési ajánlásokat -, azonban, ha nem megfelelő helyről informálódunk, akkor a tévhitek miatt egészen más kép alakulhat ki bennünk.
