Az influenza nem más, mint a légutak megbetegedése influenza vírusnak köszönhetően,de a kísérő tünetek az egész testet érintik.
Az influenzát vírusok okozzák, megkülönböztetünk influenza “A”-t, “B”-t és “C”-t. A vírusok képesek a genetikai információjukat változtatni, ezért nem válunk rezisztensé velük szemben, mint más vírusok által okozott betegségekkel szemben. Pontosan ezért lehetséges újabb és újabb fertőzés más vírustörzsekkel. A genetikai állomány kisebb változása 1-3 évenként új, kisebb méretű járványokhoz vezet. Az influenza “A” vírus ellenben nagyobb mértékű változásra is képes, ez vezet 10-15 évenként globális járványokhoz. 1977 óta világszerte két influenza “A” altípus vándorol körbe a világon. Az influenza “B”” által okozott megbetegedések sokkal veszélytelenebb lefolyásúak, mint az “A” által okozottak. A “C” típus pedig csak elvétve okoz megbetegedést az emberek között.
Az igazi influenzát cseppfertőzéssel lehet elkapni általában tüsszögés vagy köhögés formájában. Néhány nappal később jelentkeznek a tünetek, amelyek lehetnek láz, fej- és torokfájás, végtagfájdalom, köhögés. A láz akár egy hétig is kísérő tünet lehet, utána azonban a torokfájás és a köhögés. Egy kevésbé komplikált esetben egy hét alatt csökkennek a tünetek. Az idősebb betegeknél előfordulhat egy hosszabb ideig tartó gyengeség.
Komplikációk különösen a krónikus betegeknél, a szív- és érrendszeri-, valamint tüdőbetegséggel küzdőknél, a vesebetegeknél és az idősebb pácienseknél fordulhatnak elő. A leggyakoribb komplikáció egy másodlagos bakteriális fertőzés lehet, amely tüdőgyulladást okoz és rövid javulás után a beteg újból belázasodik. Okozhat továbbá középfül- és arcüreggyulladást is. Ritkán előfordulhat, hogy a szívre, vagy a gyomorra húzódik.
Egy enyhébb lefolyású influenzánál elég a tüneti kezelés, a fájdalom csökkentése, a láz leszorítása, illetve makacs köhögésnél köhögéscsillapító alkalmazása. Fontos a sok folyadékfogyasztás és a kímélő életmód. A bakteriális felülfertőződésnél elengedhetetlen az antibiotikumos kezelés, hiszen ezzel megelőzhetjük a kórházi ellátást.
A legfontosabb megelőzés az oltás. Ez a különösen veszélyeztetett csoportoknak ajánlják:
Azoknak, akik
– Szív és keringési betegségben,
– Krónikus légzőszervi betegségben, pl. asztma
– Krónikus vesebetegségben
– Cukorbetegek, vagy más anyagcsere-betegségben
– Krónikus vérszegénységben szenvednek,
– Született, szerzett vagy kezelés okozta meggyengült immunrendszerrel rendelkeznek.
Illetve azok, akik
– 60év felettiek,
– Idősek otthonában vagy más otthonokban laknak,
– Olyanok, akik a foglalkozásuk miatt jobban ki vannak téve a fertőzésveszélynek. Kórházi alkalmazottak, idősek otthonában vagy rendelőintézetben dolgoznak. Ők nemcsak könnyebben fertőződhetnek meg, hanem tovább is adhatják.
Az oltást mindig ősszel kell elvégezni, kizáró ok a súlyos tojásfehérje allergia és az akut lázas betegségek. Mivel az influenzát okozó vírusok mutálódnak, minden évben új oltóanyag beadása szükséges, amely inaktív vírust tartalmaz. Svájcba engedélyezett az orrspray formájában beadott “oltás”, illetve a legyengített kórokozó beadása (ez az EU-ban még engedélyezés alatt áll). Amennyiben valaki sokat utazik, fontos szem előtt tartania, hogy az északi félgömbön november és április között vagyunk veszélyeztetve, a délin pedig májustól októberig, ezért a veszélyeztetett személyeknek mindenképp a többi oltás mellé ezt is ajánlják a szakértők.
