Azaz minden a külsőségekről szól. Mennyire vagyunk elégedettek magunkkal? Mennyiben befolyásolnak minket az ideálok? Mi fér bele és mi nem, a szépségért folytatott harcba? Egy nemrég készített, 1000 fős felmérés kereste ezekre a kérdésekre a válaszokat. Dr. László Zsolt plasztikai sebész és Dr. Hevesi Kriszta pszichológus értékelik az eredményeket.
Minden a külsőségekről szól
Legalábbis a válaszok alapján erre kell következtetnünk. A többségében (88%) nők által adott válaszok szerint sokszor (76%), sőt, minden esetben (21%) fontosak a külsőségek. 87% úgy véli, hogy ezt elsősorban a szép arc és a formás test jelenti. Talán éppen azért, mert a szépségnek és a külsőségeknek ekkora figyelmet szentelünk, magunkkal szemben is egyre magasabb elvárásokat támasztunk. Ennek köszönhetően nem meglepő, hogy a nők 47%-a nem igazán, vagy egyáltalán nem elégedett magával. „Munkám során azt látom, hogy a mérce egyre magasabbra kerül a hölgyeknél. A szépségre, tökéletességre törekvés egyre fontosabb lett. Ez szerencsére nem egyenlő a túlzott elképzelésekkel. Inkább a szimmetria, az arányosság és a fiatalság megőrzése a cél manapság” – mondja Dr. László Zsolt plasztikai sebész.
Megéri szépnek lenni
A megkérdezettek 97%-a azt is tapasztalta már (saját bőrén vagy ismerősei körében), hogy a külső jegyek szépsége pozitív megkülönböztetést élvez a hétköznapokban is. Emellett a válaszadók több mint fele szívesebben is teremt kapcsolatot azon embertársával, akit vonzóbbnak, esztétikusabbnak tart. Nincsenek ezzel másként a munkaadók sem, legalábbis a válaszok szerint, hiszen a megkérdezettek 71%-a véli úgy, hogy külső megjelenése befolyásolta korábbi állásinterjúi sikerességét. Érdekes ugyanakkor, hogy ugyanezen megkérdezettek 95%-a állította, fordított helyzetben nem venne fel valakit a külső szépségre alapozva.
Ellenkező esetben ugyanis…
A külsőségek favorizálása már gyerekkorban megkezdődik. Sok esetben a kicsik még őszintébben, még kendőzetlenebbül adják társaik tudtára véleményüket. Ezt alátámasztva a megkérdezettek 69%-a vallotta, hogy gyermekként érték sérelmek testi adottságai, külső jegyei miatt. Ezzel ellentétben viszont reményre adhat okot, hogy a nők csupán alig 20%-a érzi úgy, hogy felnőttként azért hagyták volna el, mert teste megváltozott az évek során. Ettől függetlenül 38% azt is bevallotta, hogy foglalkoztatja a gondolat, hogy párja elhagyná-e egy szebb, fiatalabb nőért. „Egy kutatás alapján az egyetemista fiataloknál is – dacára annak, hogy tagadják a külső jelentőségét, s csupán belső értékeket neveznek meg párválasztási szempontként – egy random randi után egyedül a külalak dönti el, hogy másodszorra is szeretnének-e találkozni az adott személlyel. A szerelem azonban már ennél – szerencsére – sokkalta bonyolultabb. A személyiség átütő erejét jelzi, hogy ha végiggondoljuk nagy szerelmeinket, szinte biztos, hogy nem felelnek meg személyes szépségideálunknak!” – tette hozzá Dr. Hevesi Kriszta
Ezt teszik velünk az ideálok
A külsőségek által vezérelt 21. századi társadalom is olyan ideálok mentén próbálja meghatározni a szépség fogalmát. amelyek a férfiakban vágyat ébresztenek, a nőkben pedig a tökéletességre való törekvést erősítik, de sajnos nehezítik az elégedettség érzésének kialakulását. A megkérdezettek 68%-a nem is tagadja, hogy nyomon követi a szépségideálok alakulását és követni is próbálja őket. Ezzel szemben abban már kevesen hiszünk (alig 20%), hogy a pigmenthiányos, kerekesszékes vagy plus size modellek szerepeltetése a reklámkampányokban pozitívan tudna hatni az idealizált szépségkultusz berögződéseire. A vékony nő képe a formásodó kifutó- és magazinmodellek mellett sem tud az átlag nő fejében elválni a szépség fogalmától.
A legtöbben, ha tehetnék még mindig testsúlyukon és hasukon változtathatnának, ezekkel ugyanis a megkérdezettek fele nem elégedett. A mell, az arc és a bőrfeszesség mellé felzárkózó probléma még a fenekünkkel való elégedetlenség is, amely szintén valószínűleg a most divatban lévő fenékkultusz és a hozzájuk tartozó ideálok számlájára írható.
Mi fér bele a szépségért folytatott harcba?
Az biztos, hogy minden második nő továbbra is elégedetlen magával, az azonban már elég változatos képet mutat, hogy a vágyott formáért ki mit vállalna be. A legtöbben az egészséges étkezés és a sport mellett teszik le voksukat. Azonban a kozmetikumok mellett a plasztikai sebészekben is sokan bíznak. A megkérdezettek 64%-a teljesen elfogadó a plasztikai beavatkozásokkal kapcsolatban és további 29% is csak akkor áll negatívan a kérdéshez, ha a cél a természetestől nagymértékben eltérő megjelenés. 24% gondolkodás nélkül feküdne vagy feküdt már kés alá célja elérése érdekében, és további 40% is úgy gondolja, hogy nem lenne rest plasztikai sebészhez fordulni azért, hogy elégedettebb lehessen. A férfiakkal is egyre elfogadóbbakká válunk, hiszen a megkérdezettek 74%-a szerint a férfi plasztikában sincs kivetnivaló (ésszerű keretek között).
„Azt tapasztalom, hogy a hozzám fordulók egyre bátrabbak, és természetesnek érzik azt, hogy segítségül hívjanak egy szakembert önbizalmuk, boldogságuk érdekében. A szépségért folytatott harcban néha segítségre van szükség, hiszen a mérce egyre magasabbra kerül. A külsőnkkel való elégedettség érzése pedig fontos része a mindennapi boldogságnak” – teszi hozzá Dr. László Zsolt
***
A kutatás 1000 fős, a teljes magyar lakosság tekintetében nem reprezentatív, online lekérdezéssel készült 2015 októberében a Survey Monkey rendszerén keresztül a Facebookon, a kitöltésre irányuló felhívás alapján történő önkéntes részvétel eredményeképp. A válaszadók 88,38%-a nő volt, 40,79%-a budapesti, 29,20%-a nagyvárosi, 29%-a kisvárosokból és falvakból került ki, 50,56%-uk 25 év alatti, 42% 25-60 év közötti, 7,44%-uk 61 év feletti.
