Szakemberek szerint át kell alakítani az egészségügy finanszírozását

0
101
Szakemberek szerint át kell alakítani az egészségügy finanszírozását
Szakemberek szerint át kell alakítani az egészségügy finanszírozását

Medicina konferencia – Nem feltétlenül az egészségügyi intézmények átalakítása lenne szakemberek szerint az elsődleges kormányzati feladat ezen a területen, hanem az ellátásokra kapott finanszírozás emelése, ami évek óta elmarad, és prioritásként kellene kezelni az ágazatot.

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke csütörtökön Budapesten, a Figyelő című hetilap által rendezett XXX. Medicina konferencián azt mondta, hogy ugyan április 1-jével átalakult az intézményi struktúra, ezt a változás nem lehet látni, bár – vélte – nem is biztos, hogy annak feltétlenül át kell alakulnia.

A kórházi adósságrendezésről szólva azt mondta, ez nem a klasszikus értelemben vett “konszolidáció”, hiszen a felhalmozott 60 milliárdos kórházi tartozás már a “betegben van, megműtötték, belevarrták, megetették, kötszerezték, meggyógyították”, és ezt az adósságot kell kifizetni.

A kamarai elnök szerint az, hogy a kormányzat kifizeti a kórházak adósságát, annak is elismerése, hogy az egészségügyi ágazat forráshiányos, alultervezett a rendszer. Éger István úgy véli, hogy ez a 60 milliárd forint sem elég, a működés tekintetében semmi esetre sem.

A szakmai vezető ironikusan úgy fogalmazott, a világ leghatékonyabb rendszere a magyar egészségügy, hiszen ilyen kevés pénzből ez a rendszer még működik.

Az orvosbérek rendezéséről és a szakemberhiányt említve előadásában azt mondta, nemcsak a fiatal orvosok bérét kell rendezni, áthidalva azt a szakadékot, amely az ösztöndíjak és a későbbi szakorvosbérek között van, hanem a már kórházban évek óta dolgozó doktorok bérét is emelni kell. Hangsúlyozta: haladéktalanul el kell kezdeni a bérfelzárkóztatást, mert nem lesz orvos, aki felkarolná és mentorálná a fiatalokat, hiszen egy részük vagy nyugdíjba megy, vagy külföldön vállal munkát.

Éger István úgy véli, az ágazat problémája már nemcsak az egészségügyben dolgozók problémája, hanem össztársadalmi szinten eredményez feszültséget. “Össztársadalmi értékeket és érdekeket veszélyeztet ez a helyzet” – fogalmazott, hozzátéve: ez meggyengíti az eddig elért eredményeket is.

Szerinte ma már társadalompolitikai szempontból kellene ezeket a kérdéseket kezelni, és politikai bátorság kell ahhoz, hogy prioritást adjanak az egészségügynek.

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász feltette azt a kérdést, mi kell ahhoz, hogy egy bővülő gazdaság mellett az egészségügy elsőbbséget kapjon. Úgy vélte, jót tenne az ágazatnak egy világos, kiszámítható jövőkép, és mindenképpen fontos az életpályamodell bevezetése.

Rácz Jenő, a Veszprém megyei Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség leköszönt elnöke előadásában hangsúlyozta, paradigmaváltásra van szüksége az ágazatnak. Úgy fogalmazott: újratervezésre van szükség, és társadalmi, politikai, szakmai konszenzus kell arra vonatkozóan, hogy ki mit vár el az ágazattól, és ki milyen áldozatot kíván hozni.

Közölte, évről évre gyorsul és szélesedik a kórházi tartozás mértéke, jelenleg mindössze négy intézménynek nincs tartozása. Jelezte, havi 4,5 milliárd forinttal nő az intézményi adósság, március 31-ei állás szerint 78,8 milliárd forinttal tartoznak a kórházak, és e tételek késedelmi kamata havonta 340-350 millió forint, ami éves szinten megint csak egy jelentős összeg.

Rácz Jenő véleménye szerint összetett a válság az ágazatban, ami a finanszírozásra és a humánerőforrás-helyzetre vezethető vissza. Az egészségügy fontos politikai kérdés, és politikai konszenzus kell arra vonatkozóan, hogy a döntéshozók prioritásként kezeljék az ágazatot, hiszen az egészségügy és a “mögötte” lévő egészségipar több GDP-t termel, mint amennyi a GDP-részesedés jut a rendszerre – fogalmazott, hozzátéve: “nagyon nagy baj van”.

Mészáros János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkárságának kabinetfőnöke előadásában a kormány által februárban elfogadott 2014-2020-as egészségügyi ágazati stratégiáról beszélt. Ismertette a stratégia főbb pontjait, kiemelte az alapellátás fejlesztését, a humánerőforrás helyzetének javítását és a népegészségügyi programok kiterjesztésének fontosságát.

A kabinetfőnök egyebek között arról beszélt, a kormány által elfogadott ágazati stratégia fő célkitűzése, hogy két évvel emelkedjen az egészségben eltöltött életévek száma, tíz százalékkal csökkenjen a halálozás, valamint ösztönözni akarják az egyéni felelősségvállalást az egészségmegőrzés terén.

Elmondta azt is, hogy a megyei egyeztető bizottságok munkája nem ért véget februárban, feladatuk “kettéválik”. A következőkben az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) az intézményekkel együtt meghatározza a kapacitást és a finanszírozást, a másik “ágon” pedig a intézmények gazdálkodását vizsgálják.

cikk:

Szakemberek szerint át kell alakítani az egészségügy finanszírozását