November 20-a a COPD Világnapja! Míg a közép-kelet-európai régió országaiban nem gyakoribb a COPD előfordulása, mint a világ vagy Európa többi részén, a diagnosztizálatlan esetek száma magasabb, illetve a betegek előrehaladottabb stádiumban keresik fel az orvosukat
– derült ki az International Journal of COPD folyóiratban publikált SOSPES vizsgálat eredményeiből.
A korai felismerés fontos, de a kezelést sohasem késő elkezdeni – hívják fel a figyelmet az idei világnap szervezői – mivel az a betegség bármely stádiumában jelentős pozitív hatással lehet a betegek életminőségére.
A COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) egy progresszív, azonban kezelhető betegség, amely leggyakrabban dohányzás, környezeti ártalmak, hiányos táplálkozás vagy genetikai hajlam miatt alakul ki. Jellegzetes tünete, a makacs, egyre súlyosbodó nehézlégzés nagymértékben kihat a betegek életminőségére, s legsúlyosabb formájában még az egyszerű teendők elvégzésében is akadályozza a beteget. Magyarországon félmillióra becsülik a légzőszervi betegségben szenvedők számát, ami a felnőtt lakosság 5%-át jelenti, azonban mivel nem keresik fel tüneteikkel orvosukat, csak kevesebb, mint 20%-uknál diagnosztizálják a kórképet.
Az International Journal of COPD folyóirat hasábjain publikált SOSPES vizsgálat keretében a közép-kelet-európai régió 6 országában (Horvátország, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szlovákia, Szlovénia) vizsgálták a világ vezető COPD terápiájának hatékonyságát valós életkörülmények között. A tanulmány eredményei megerősítették, hogy a vizsgált fenntartó terápia a mindennapi gyakorlatban is a betegek egészséggel összefüggő életminőségének jelentős javulását eredményezi, függetlenül a dohányzási kórtörténettől, életkortól és egyéb betegség fennállásától vagy a betegség súlyosságától.
Azonban a vizsgálatból kiderült az is, hogy az ebben a régióban élő betegek egészsége a való életben súlyosan károsodott és sokkal rosszabb az életminőségük, mint amit a korábbi klinikai vizsgálatok során igazoltak. Ez többek között annak köszönhető, hogy az ezekben az országokban élő COPD betegek előrehaladott vagy súlyos stádiumban keresik csak fel orvosukat, továbbá a fel nem ismert esetek száma is magasabb. Emellett a nemzetközi terápiás irányelvekben megfogalmazott ajánlások nem megfelelő alkalmazása és a terápiahűség különösen probléma a közép-kelet-európai régióban – világított rá a tanulmány.
A SOSPES vizsgálat során egyben felszínre kerültek az egyes országok COPD terápiás megközelítésében fennálló különbségek, amelyek jelentősen befolyásolhatják a kezelés eredményét. Ezek az eltérések arra engednek következtetni, hogy a COPD-vel nemcsak globális, hanem regionális szinten is fel kell venni a harcot, és érdemes lenne országspecifikus kezelési stratégiákat kidolgozni.
A COPD exacerbációi (akut fellángolásai) jelentősen hatással vannak a betegek életére és ezek gyakoriságának, valamint súlyosságának csökkentése a COPD kezelésének alapvető célkitűzései. Ahogy az idei Világnap kulcsüzenete is kiemeli, a COPD kezelését bármelyik stádiumban érdemes elkezdeni, mivel a terápia a betegség súlyosságától függetlenül javítja a beteg életminőségét.
A szintén nemrégiben nyilvánosságra hozott, a COPD-ben valaha végzett egyik legnagyobb vizsgálat, a TIOSPIR, a világ vezető hörgőtágítójának hatékonyságát vizsgálta a jól ismert és bevált szárazporos inhalátor, illetve az új generációs, finom ködöt kibocsátó, hajtógázmentes inhalátor esetében. A New England Journal of Medicine-ben közzétett eredmények megerősítették, hogy a kétféle adagolókészülék hasonló hatékonyságú mind a COPD első exacerbációjáig eltelt idő tekintetében, mind az exacerbációk gyakorisága, mind pedig a túlélésre gyakorolt hatás tekintetében.
„A TIOSPIR vizsgálat eredményei alátámasztják a vezető COPD terápia biztonságosságát és hatékonyságát mindkét adagolókészülék esetében, a COPD összes súlyossági osztályában, különféle COPD gyógyszereket alkalmazó betegek és szívbetegek esetében is. Mindez azért is fontos, mert így az orvosok biztosak lehetnek afelől, hogy ezt a már bizonyított fenntartó terápiát a COPD-ben szenvedő betegek teljes súlyossági spektrumában rendelhetik” – mondta el Professzor Antonio Anzueto – a tüdőgyógyászat / intenzív terápia professzora (University of Texas Health Science Center, San Antonio, Texas, USA).
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb adatai jelenleg 210 millióra becsülik a COPD-betegek számát, s 2005-ben több mint 3 millió ember halt meg tüdőbetegség következtében. Ez több mint az emlőrákos és a cukorbetegség okozta halálozás együttesen. A WHO előrejelzése szerint – ha nem teszünk ellene semmit – a betegség 2020-ra a harmadik leggyakoribb halálokká fog előrelépni a világon, amelyet csak a szívbetegségek és a stroke előz meg.
