A pikkelysömör egy autoimmun betegség, mely a lakosság 2-3 %-át[1], azaz mintegy 125 millió embert érint világszerte.[2]
Annak ellenére, hogy a betegség az immunrendszer nem megfelelő működése miatt alakul ki, az emberek 27,3%-a hiszi azt, hogy a pikkelysömör egy fertőző betegség.[3] 26,8%-uk nincs tisztában a betegség természetével, úgy gondolják ez nem egy súlyos probléma.[4]
A pikkelysömörről számos gyakori tévhit él a köztudatban, melyek egy része rendkívül megnehezíti a betegek társas kapcsolatait.[5],[6],[7],[8]
A pikkelysömörhöz sok gyakori tévhit kapcsolódik, főként azok körében, akik nem érintettek és rokonaik, ismerőseik között sincs pikkelysömörös beteg. Jellemzően azt gondolják, hogy csupán egy esztétikai problémáról, egy bőrbetegségről van szó; pedig a pikkelysömör, más nevén psoriasis valójában egy autoimmun betegség, mely a szervezet immunrendszerének túlműködése miatt jön létre. Azt sajnos még nem tudjuk, hogy miért alakul ki, de annyi biztos, hogy a tüneteket a szervezetben zajló gyulladásos folyamatok okozzák.
Ahhoz, hogy megértsük, miért fontos a tájékoztatás, nézzük, mely főbb tévhitek nehezítik meg a pikkelysömörös betegek életét:
A pikkelysömör fertőző:
Ez az egyik leggyakoribb tévhit. Mivel a psoriasis a szervezet belső folyamatai miatt alakul ki és nem egy külső „forrásból” szerzett betegség, ezért NEM lehet elkapni mástól sem testi kontaktussal, sem például uszodában, sem semmilyen egyéb módon.
A pikkelysömör csak egy bőrprobléma:
A pikkelysömörnek ugyan bőrtünetei vannak, ami a hámsejtek túlzott mértékű termelődése miatt jön létre, de ez a folyamat immunrendszerünk túlműködése miatt alakul ki. Pontosan ezért nemcsak a bőrünket érinti, sajnos számos szövődmény, úgynevezett társbetegség is megjelenhet mellette. A betegek 24,2%-nál legalább egy, 29,7%-uknál két vagy több társbetegség kíséri a pikkelysömört,[9] mint például ízületi gyulladások, szív- és érrendszeri betegségek, depresszió, kettes típusú cukorbetegség, metabolikus szindróma.
Diétával ki lehet gyógyulni a psoriasisból
Az egészségtelen ételek (mint finomított cukor, zsíros, vörös húsok, feldolgozott élelmiszerek, sőt, még a tejtermékek is) súlyosbíthatják a tüneteket, illetve úgynevezett fellángolásokat indíthatnak el. Emiatt az egészséges életmódra való áttérés akár szemmel láthatójavulást is hozhat, de magát a betegséget nem gyógyítja meg. Az egészséges étrend inkább „csak” egy elengedhetetlen alappillére a pikkelysömör kezelésének.
A nem megfelelő higiénia miatt alakul ki:
A pikkelysömör genetikai eredetű betegség, semmi kapcsolat nincs tisztálkodási szokásaink és a betegség kialakulás között. [10]
Elterjedt tévhitek még: hogy csak egyetlen fajtája létezik a pikkelysömörnek; hogy csak felnőttkorban alakulhat ki; hogy nincsen rá semmilyen gyógymód, hogy csak az ekcéma egyik fajtája ez a betegség, vagy az, hogy csak a bőrön jelentkezik a probléma – ezek mind alaptalan hiedelmek a betegséggel kapcsolatban.
A pikkelysömör lelkiválsággal is együttjárhat
Mint látjuk, a leggyakoribb tévhitek között is vannak olyanok, melyek a betegek társas kapcsolatait alapjaiban nehezítik meg, például az, hogy a bőrtünetek fertőzőek vagy, hogy a beteg nem tisztálkodik megfelelően. Sokan ezek miatt a tévhitek miatt sajnos idegenkednek a psoriasisos betegekkel való érintkezéstől. Érthető, hogy a pikkelysömörös betegek nagyjából 80%-a érzi úgy, hogy a betegségük megjelenése óta jelentősen romlott az általános érzelmi állapotuk, nem boldogulnak ugyanolyan könnyen emberi kapcsolataikban, ebből kifolyólag nem is teljesítenek olyan jól a munkahelyen vagy az iskolában.[11]
Részben a környezet reakciói, részben a szervezet belső kémiai folyamatai miatt, melyek az autoimmun betegség nyomán alakulnak ki, a pikkelysömörös betegek 39%-kal nagyobb valószínűséggel válnak depresszióssá, 31%-kal nagyobb eséllyel pedig szorongásos beteggé. [12] Sokan bezárkóznak, nem járnak társaságba, végül elszigetelődnek. A szemmel látható bőrtüneteik okán önértékelésük is számottevően csökken, ami még inkább erősíti a mentális betegségek kialakulásának valószínűségét.
Természetesen a fizikai kellemetlenségek, melyek ezzel a betegséggel járnak (égő, szúró érzés, esetleg viszketés) és a társbetegségek kialakulása is újabb fokozott érzelmi stresszforrást jelentenek a páciensek számára, a túlzott mértékű stressz pedig úgynevezett fellángolásokat indíthat be, vagy súlyosbíthatja a már fennálló tüneteket.
Amennyiben pikkelysömörrel él, fontos, hogy orvosával rendszeresen konzultáljon, tartsa a kapcsolatot. Bár a betegség kialakulása jelen tudásunk szerint nem megelőzhető, és a betegség véglegesen nem gyógyítható, azonban a mai modern terápiákkal a betegek túlnyomó többsége tünetmentessé tehető.
A kezelési tervet minden esetben orvos állítja fel, nagyon fontos ennek pontos betartása és követése a tarápia során.
[1] https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1578219018304384
[2] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC9226890/
[3] https://www.verywellhealth.com/common-psoriasis-myths-4780006
[4] https://www.verywellhealth.com/common-psoriasis-myths-4780006
[5] https://www.medicalnewstoday.com/articles/medical-myths-all-about-psoriasis
[6] https://www.verywellhealth.com/common-psoriasis-myths-4780006
[7] https://www.webmd.com/skin-problems-and-treatments/psoriasis/ss/slideshow-psoriasis-myths-facts
[8] https://www.psoriasis.com/living-with-psoriasis/psoriasis-myths
[9] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC8184112/
[10] https://www.verywellhealth.com/common-psoriasis-myths-4780006
[11] https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1578219018304384#bib0425
[12] https://www.psoriasis.org/advance/when-psoriasis-impacts-the-mind/
