Magyarország egészségügyi intézményrendszere jelentős átalakuláson megy keresztül, amelynek egyik leginkább kézzelfogható jele a kórházi menedzsment szisztematikus megújítása. E folyamat kiemelt állomása a Budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet élén végrehajtott vezetőváltás.
Dr. Hermányi Zsolt PhD belgyógyász, diabetológus és endokrinológus főorvos 2026. július 15-i hatállyal történő megbízott főigazgatói kinevezése nem csupán egy lokális személyi döntés, hanem szerves része annak a makroszintű egészségpolitikai irányváltásnak, amely a szakmai transzparenciát, a klinikai kiválóságot és az emberközpontú vezetést helyezi előtérbe.
Rendszerszintű egészségpolitikai fordulat és a kórházi menedzsment tisztújítása
A 2026-os országgyűlési választásokat követően felálló TISZA-kormány, Magyar Péter miniszterelnök vezetésével, alapjaiban strukturálta át az egészségügy kormányzati irányítását. Az ágazat felügyeletét az újonnan létrehozott, önálló Egészségügyi Minisztérium vette át, amelynek élére Dr. Hegedűs Zsolt Csaba ortopéd sebész került.
Hegedűs miniszter – aki korábban a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének alelnökeként, a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kollégiumának elnökeként, valamint az „1001 orvos hálapénz nélkül” mozgalom vezetőjeként vált ismertté – radikális szakmai programmal kezdte meg működését. A tárca megalakulását és a Belügyminisztériumtól való adminisztratív leválást ugyanakkor komoly humánerőforrás-kihívások kísérték, mivel a minisztériumnak rövid idő alatt mintegy 190 hiányzó szakembert kellett toboroznia az állami szférából.
Az új egészségpolitikai doktrína egyik legfőbb célkitűzése a korábbi időszak centralizált, rendvédelmi alapú irányítási modelljének, valamint a Pintér Sándor belügyminiszter hivatali ideje alatt kinevezett kórházvezetőknek a leváltása.
Hegedűs Zsolt irányítása alatt megkezdődött a kórházak szakmai szempontú átvilágítása és a kulcspozíciók nyilvános pályázatok útján történő betöltése. Ennek keretében a miniszter több országos jelentőségű pozícióban is személyi cserét hajtott végre: nyugdíjazta a Dél-budai Centrumkórház – Szent Imre Kórház éléről Bedros J. Róbertet, felmentette Csató Gábort, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatóját, és új országos tisztifőorvosnak Oroszi Beatrixot kérte fel.
Ez a tisztújítási hullám érte el a regionális irányító intézményeket is. A Dél-pesti Centrumkórház (DPC) – mint a Bajcsy-Zsilinszky Kórházat is felügyelő irányító centrum – éléről június 30-ával leköszönt Gondos Miklós főigazgató, helyét pedig július 1-jétől Dr. Szilágyi Örs, a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház korábbi vezetője vette át.
Az OKFŐ élére szintén új vezető, Dr. Tótth Árpád egészségügyi szakértő került. Az új csúcsvezetés koordinált fellépésének eredményeként 2026. július 13-án visszavonták a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház gazdasági igazgatója, Somogyi Aliz, valamint a Bajcsy-Zsilinszky Kórház orvosigazgatója, Dr. Révai Róbert magasabb szintű vezetői megbízását. Révai felmentésével párhuzamosan megszűnt a korábbi megbízatása is a főigazgatói feladatok helyettesítés útján történő ellátására vonatkozóan, utat nyitva Dr. Hermányi Zsolt kinevezése előtt.
Dr. Hermányi Zsolt szakmai életútja és klinikai-tudományos munkássága
Dr. Hermányi Zsolt kinevezése mögött komoly szakmai és tudományos felkészültség áll. Az új megbízott főigazgató 31 éves szakorvosi tapasztalattal rendelkezik az endokrinológia, a belgyógyászat és a diabetológia területén. Tanulmányait a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen végezte, ahol 1995-ben szerzett általános orvosi diplomát. Ezt követően tizenkét éven át, 2007-ig az egyetem I. Számú Belgyógyászati Klinikáján dolgozott egyetemi tanársegédként, megalapozva oktatói és kutatói karrierjét.
Szakmai fejlődését folyamatos képzések és szakvizsgák sora jelzi:
- Belgyógyászat szakvizsga (2000).
- Magyar Diabetes Társaság minősített diabetológusa licenc (2006, illetve 2014).
- Endokrinológia szakvizsga (2009).
- Foglalkozás-orvostan (üzemorvostan) szakvizsga (2012).
- PhD tudományos fokozat megszerzése (2014).
- Egészségügyi menedzser master diploma a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjában (2015/2017).
Hermányi 2007. október 1-jén csatlakozott a Bajcsy-Zsilinszky Kórházhoz, ahol a III. Belgyógyászati Osztály részlegvezető főorvosaként és a kórház tudományos igazgatójaként tevékenykedett. Menedzsment-képességeit már korábban is bizonyította az intézményben, amikor 2012 és 2013 között ellátta a kórház orvosigazgatói tisztségét, majd később a Központi Rendelőintézet vezető főorvosaként a járóbeteg-ellátás koordinálásáért felelt.
Tudományos munkássága kiemelkedő: tagja a Magyar Belgyógyász Társaságnak, a Magyar Gastroenterológiai Társaságnak, a European Association for the Study of Diabetes (EASD) és a European Diabetes Epidemiology Group (EDEG) szervezeteknek. Szerzőként vagy társszerzőként több mint 30 hazai és nemzetközi tudományos közleményt és négy könyvrészletet jegyez, szakterülete a diabeteses neuropathia klinikai vizsgálata.
A közfinanszírozott ellátás mellett Hermányi aktív szerepet vállalt a magánszférában is, rendelést vezetve a balatonfüredi Tagore Medical Centerben, valamint a budapesti Primavera Medical Centerben. A páciensek visszajelzései alapján Hermányi az egyik legmagasabbra értékelt szakorvos a területén; a betegek kiemelik rendkívüli empátiáját, partneri kommunikációját és azt, hogy a klasszikus hierarchikus orvos-beteg viszony helyett a valódi együttműködésre törekszik.
A Bajcsy-Zsilinszky Kórház örökölt krízisei és működési anomáliái
Az új főigazgatónak egy rendkívül nehéz helyzetben lévő, strukturális problémákkal és bizalmi válsággal küzdő intézményt kell stabilizálnia. A Bajcsy-Zsilinszky Kórház működését az elmúlt években több olyan esemény nehezítette, amelyek rávilágítottak a magyar egészségügy rendszerszintű hiányosságaira.
Tömeges felmondások
Az intézményben tapasztalható extrém leterheltség és az orvos-szakmai feszültségek leglátványosabb megnyilvánulása a 2026 márciusában lezajlott tömeges felmondási hullám volt.
A kórház legnagyobb aktív fekvőbeteg-egységének számító I. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztályán dolgozó tizenkét szakorvos közül egyszerre hét orvos nyújtotta be felmondását, aminek következtében áprilistól mindössze öt orvos maradt a huszonhárom ágyas részlegen. A távozó orvosok nem a magánszférába mentek át, hanem más állami fekvőbeteg-ellátó intézményekben folytatták munkájukat, a felmondás okaként pedig a tarthatatlan munkakörülményeket jelölték meg. Az akkori megbízott főigazgató, Révai Róbert a krízist úgy próbálta kezelni, hogy a másik két, eleve alacsony létszámú belgyógyászati osztályról vezényelt át orvosokat a folyamatos ellátás és a gasztroenterológiai ügyelet fenntartása érdekében, ami tovább fokozta a belső feszültségeket.
Az üres folyosók paradoxona
A humánerőforrás-hiány közvetlen következményeként a kórházban jelentős mértékben csökkentették az aktív ágyak számát. A hivatalos adatok szerint a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban az aktív fekvőbeteg-ágyak 14,06%-át – az 508 ágyból 71 ágyat – tartósan szüneteltetni kellett, mert nem állt rendelkezésre elegendő ápoló és szakorvos. Ez a helyzet az üres kórtermek és kongó folyosók paradoxonát eredményezte. Miközben a sürgősségi osztályon tarthatatlan betegtorlódás alakult ki, a kórház más részei üresen álltak.
A helyzet 2026 januárjában eszkalálódott, amikor a III. Belgyógyászati Osztályt vírusfertőzés miatt le kellett zárni. A belgyógyászati betegeket más, nem megfelelő szakprofilú osztályokon helyezték el fizikailag távol az illetékes ügyeletes orvosoktól, ami súlyos betegbiztonsági kockázatokkal járt, mivel a helyettesítő személyzet nem volt kiképezve a belgyógyászati terápiák menedzselésére, és az érintett osztályokon a szükséges gyógyszerkészletek sem álltak rendelkezésre.
Infrastrukturális problémák
Miközben az intézmény alapvető infrastruktúrája folyamatosan amortizálódott, a menedzsment prioritásai komoly belső és külső kritikákat váltottak ki. 2025 februárjában a kormányzati kommunikáció nagy lelkesedéssel számolt be arról, hogy 3,5 milliárd forintból európai színvonalon újult meg a kórház kardiológiai osztálya.
A tényfeltáró vizsgálatok azonban kiderítették, hogy a felújítás kizárólag a kiemelt elhelyezést nyújtó, emelt szintű hotelszolgáltatást biztosító részleget (a Mátrix Betegellátó Osztályt) érintette, amelyet a kórházi telefonközpont és a belső munkatársak is VIP-részlegként azonosítottak. A beruházás éles kontrasztban állt az intézmény általános állapotával: 2025 márciusának végén a kórház jelentős részében teljesen leállt a fűtés, így a betegeknek hősugárzókat és takarókat kellett osztani az üresen álló, fűtetlen kórtermekben.
Kényszerű kimeneti megoldások, mint pl. a fogvatartotti munka bevonása
A krónikus forráshiány és a karbantartó személyzet hiánya miatt a korábbi menedzsment rendhagyó, ám az egészségügyben szokatlan megoldásokhoz folyamodott. Dr. Révai Róbert irányítása alatt a Bajcsy-Zsilinszky Kórház szoros együttműködési megállapodást kötött a szomszédságában található Budapesti Fegyház és Börtönnel (“Gyűjtő”). Ennek keretében a fogvatartottak jóvátételi munka keretében végeztek jelentős felújítási munkálatokat a kórház területén. Korszerűsítették a világítási rendszereket, közlekedőfolyosókat alakítottak ki és díszítőelemeket újítottak fel.
Noha az együttműködés költséghatékony megoldást jelentett az amortizáció megállítására, egyúttal rávilágított arra a mély infrastrukturális válságra, amely az állami egészségügy intézményeit jellemezte.
Jövőbeli klinikai-menedzsment irányvonalak
Az új megbízott főigazgatói kinevezés egybeesik több kritikus, jelenleg is zajló operatív fejlesztéssel. Dr. Hermányi Zsolt feladata az átmeneti időszak menedzselése mellett a kórházi folyamatok modernizációja.
Sürgősségi rekonstrukció
A kórház Sürgősségi Betegellátó Osztályán (SBO) 2026. július 9. és július 23. között nagyszabású átalakítási munkálatok zajlanak egy új, csúcskategóriás CT-berendezés beüzemelése miatt. A beruházás célja a sürgősségi diagnosztika felgyorsítása és a betegbiztonság növelése. Az átmeneti időszakban a sürgősségi ellátás folytonosságát bonyolult logisztikai struktúrában biztosítják: munkanapokon 08:00 és 16:00 óra között az SBO-ra érkező betegeket helyben látják el, míg az ezen kívüli időszakokban, hétvégén és ünnepnapokon a járóbetegek elsődleges triage-vizsgálatát követően az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) által az „S” épület II. emeletén berendezett ügyeleti pont veszi át az ellátást.
Ezzel párhuzamosan az intézményben egyéb diagnosztikai fejlesztések is történtek.
Beüzemeltek egy új, korszerű DEXA csontsűrűség-mérő berendezést, valamint június 19-től bevezették az új automata sorszámkiosztó és beteghívó rendszert a vérvételi laboratóriumban, amely feleslegessé teszi a központi betegfelvételi pultnál történő sorban állást, jelentősen csökkentve a várakozási időt.
| Osztály / Diagnosztikai egység | Vezető / Felelős | Kapcsolódó infrastrukturális státusz (2026. július) |
| Sürgősségi Betegellátó Osztály (SBO) | Dr. Révai Róbert (korábbi megbízóként) | Átépítés alatt az új CT-berendezés beüzemelése miatt; részleges OMSZ-ügyeleti támogatás |
| I. Belgyógyászati és Gasztroenterológiai Osztály | Dr. Takács Rita osztályvezető főorvos | Súlyos orvoshiány miatt belső átvezénylésekkel stabilizált működés |
| III. Belgyógyászat (Endokrinológia, Diabetológia) | Dr. Nádas Judit Ph.D. osztályvezető főorvos | Korábbi vírusos lezárás után újraindult ellátás; Dr. Hermányi Zsolt korábbi bázisa |
| Kerkovits Gyula Központi Szakrendelő | Dr. Ketskés Norbert rendelőintézet-vezető főorvos | Új automata betegbehívó rendszer telepítése a laboratóriumi egységben |
| Képalkotó Diagnosztikai Osztály | Dr. Sánta Lóránt osztályvezető főorvos | CT és MR diagnosztika 24 órás ügyeleti rendszerben, új DEXA üzembe helyezése |
Az új vezetési filozófia prioritásai
Dr. Hermányi Zsolt és az irányító DPC főigazgatója, Dr. Szilágyi Örs által képviselt új menedzsment-szemlélet éles szakítást jelent a korábbi adminisztratív-fegyelmező vezetéssel. Hermányi nyilatkozataiban kiemelte, hogy a sikeres működés alapfeltétele a munkatársak szakmai megbecsülésének visszaadása és a belső szervezeti kohézió megerősítése. Programjának legfőbb pillérei a következők:
- Transzparencia és operatív nyitottság: Az intézményi döntési folyamatok és gazdálkodási adatok átláthatóvá tétele mind a dolgozók, mind a lakosság számára.
- Partneri orvos-beteg kapcsolat: A magánpraxisában sikeresen alkalmazott, bizonyítékokon alapuló és empátiára épülő holisztikus klinikai szemlélet integrálása az állami ellátás mindennapjaiba.
- Minőségorientált ösztönzők bevezetése: Összhangban a minisztérium azon tervével, hogy a kórházi halálozási, fertőzési és szövődmény-mutatók nyilvánossá tételével az egészségügyi többletforrásokat (a tervezett 500 milliárd forintos költségvetési emelést) a jól teljesítő osztályok és orvosok kapják meg prémiumként.
Ez a strukturális reform tökéletes ellentéte a korábbi centralizációs kísérleteknek, amit jól mutat Hegedűs miniszter azon döntése is, amellyel elrendelte a Pintér Sándor által felszereltetett kórházi arcfelismerő kamerák és biometrikus ellenőrző rendszerek teljes leszerelését, a felesleges adminisztratív nyomás helyett a szakmai bizalom helyreállítását célozva.
Az új főigazgató által meghirdetett együttműködési és transzparencia-modell sikere meghatározhatja, hogy a kiterjedt dél-pesti és agglomerációs betegpopuláció ellátásáért felelős intézmény képes-e a hazai egészségügyi konszolidáció mintájává válni.
Fotó: Czimmy / Wikipedia (Licenc: CC BY-SA 3.0)
