Csodaszerek reklámjaitól hangos a média. Rangos helyet foglalnak el a nyomtatott és hangos, képes reklámok sorában a táplálék-kiegészítők, amelyekről korábban inkább a sport világában esett szó. Mi igaz a hangzatos igéretekből?
Enni mindannyian eszünk, de nem biztos, hogy táplálkozunk is. Élelmezéskutató szakemberek egybehangzóan állítják, hogy a sok felvilágosító, tájékoztató információ ellenére is igen sok kívánnivalót hagynak táplálkozási szokásaink, és nem jut be szervezetünkbe minden szükséges és fontos anyag étkezésünk során.
Valószínűleg tudják ezt azok is, akik egyre több táplálék-kiegészítő terméket gyártanak, dobnak piacra és reklámoznak hangzatosabbnál hangzatosabb szöveggel és kecsegtető ígéretekkel. A divatot követők pedig veszik ezeket a szereket, kerül, amibe kerül alapon és várják a remélt hatást.
A “csodálatos mellekért”, a “fitt alakért”, a “több energiáért”, az “erősebb potenciáért”, a “szép bőrért”, “fogyásért, hízásért”, “dús hajért” hajlandók vagyunk fizetni és fogyasztani, tablettát, kapszulát, illatosat, rossz ízűt, mindent.
– Valóban szükségünk van ezekre a táplálék-kiegészítőkre? -kérdeztük dr. Martos Évát, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) főigazgatóját.
– Aki normálisan étkezik, annak nincs szüksége semmiféle olyan szerre, aminek a nevében is benne van, hogy “kiegészítő”. Logikus, hogy kiegészíteni azt kell, ami hiányos, tehát aki nem fogyaszt elegendő zöldséget, gyümölcsöt, vitamint, ásványi anyagot, nyomelemet, olyan élelmiszereket, amelyekben mindez benne van.
Sokan úgy vannak vele, hogy sokkal egyszerűbb bekapni egy tablettát, és azzal le van tudva az aznapi energia bevitel, kalória, minden, ami a szervezet számára nélkülözhetetlen. Pedig ez nem így van! Egyrészt, az étel, ha ízletes, önmagában is testi-lelki örömöt okoz és kielégültséget, tehát kellemes érzést.
Másrészt kár lenne lemondani arról a szertartásról, ami az étkezést jelenti. Ráadásul a kiegészítőkből nem fogyaszthatunk állandóan olyan mennyiséget, amennyire szükségünk van. Mindennek ellenére nem állítom azt, hogy a táplálék-kiegészítőket teljesen ki kell iktatni az életünkből, mert bizonyos esetekben van létjogosultságuk. Betegségmegelőzési céllal, vagy éppen betegség után, a lábadozás időszakában, amikor több hasznos anyag bevitelére van szükség, de állandó, rendszeres fogyasztásuk felesleges és nem is ajánlott – magyarázta a főigazgató.
– Ezek közül jónéhányat úgy hoznak forgalomba, hogy “az OÉTI által bevizsgált és szakvéleménnyel ellátott készítmény”. Ez önmagában is bizalmat ébreszt a vásárlóban.
– Ezzel szemben az az igazság, hogy az OÉTI kötelezően és spontán nem vizsgálja ezeket a termékeket. Ugyanis az EU-csatlakozást követően az EU-országokból származó importárut, tehát az ilyen táplálék-kiegészítőket sem kell bevizsgálnunk és véleményeznünk sem.
Érvényben van ugyan egy úgynevezett notifikációs eljárás, ami a papírokon történő engedélyezés folyamata. Ha a gyártó vagy forgalmazó cég kéri, akkor természetesen intézetünk bevizsgálja a terméket és akkor is, ha az ÁNTSZ vagy a fogyasztóvédelem valamilyen oknál fogva erre igényt tart. A fogyasztónak viszont minden esetben tudni kell, hogy mit vesz meg.
Tehát minden ilyen terméken jelezni kell, hogy melyik országból származik, hol engedélyezték, mire való, mi az összetétele. Minderről a csomagoláson lévő címkén kell a fogyasztót tájékoztatni. A hangzatos, csalogató reklámokat pedig meg kell tanulni értékükön kezelni.
Aki valóban úgy gondolja, hogy egy hét alatt megszabadul felesleges kilóitól és nádszál karcsú lesz, vagy tar fején csodásan dús hajkorona virul majd, annak lelke és pénze rajta, nyugodtan fogyaszthatja ezeket a táplálék kiegészítőket, mert, ha nem is használnak, legalább nem ártanak – összegzi a véleményét dr. Martos Éva. Hogy nincs hozzájuk garancialevél mellékelve? Ez igaz. De a vevő kockázata a hiszékenység adója. Ezzel minden esetben számolni kell.
MTI 2006. május 26., péntek 08:23
Forrás: Wikibook / SzabadCikk – étrendkiegészítők
