Savtalanítás

Az emberi vér normális pH-értéke 7,35 és 7,45 között van. Ebből a tartományból könnyen elmozdulhat savas vagy lúgos tartományba. Napjainkban az elsavasodás veszélyeiről beszélünk, ugyanis életformánk a savas irányba tolja a szervezet kémhatását. Ennek oka az egészségtelen táplálkozás, az élvezeti cikkek mértéktelen fogyasztása, a mozgásszegény életmód és a friss levegő hiánya.

Ha ellenőrizni akarjuk saját savasságunkat, nyálunk vagy vizeletünk PH értékét kell megvizsgálni. A lakmuszpapír elszíneződéséből következtethetünk egészségi állapotunkra, mert megmutatja, mennyi sav halmozódott fel szervezetünkben. A nyál pH-ja arról árulkodik, mennyire aktívak szervezetünkben az emésztőenzimek, főként a májenzim és a gyomorban működő enzimek. A vizelet pH értékéből azt is megtudhatjuk, hogy mennyire képes a szervezetünk hasznosítani az ásványi anyagokat. A savasodás testi tünetei közé tartozik a cellulitiszre való hajlam, a pórusok kitágulása, a mitesszerek megjelenése vagy ha arcbőrünk árnyalata az egészséges rózsaszíntől jelentősen eltér. Ha ugyanis a savszint túl magas, a szervezet nem képes a savfelesleg tökéletes kiválasztására.

Ha a szervezet a savat a szövetekben tárolja, akkor önmérgezés jön létre. Ha semlegesíti azokat, az ehhez szükséges ásványi anyagokat a különféle szervekből, csontokból választja ki.

A sav hatására a vér összesűrűsödik, ezért a vérkeringés lelassul, főként ott, ahol a savak felhalmozódtak. Ennek hatására egyes szervek nem tudnak rendesen működni, ezért egyre több jele tapasztalható az öregedésnek, és a betegségek is egyre gyakoribbá válnak. Ha a vér is savassá válik, állandósul a fáradtság, illetve könnyebben elkapjuk a náthát és más betegségeket. Ha a savasság még jobban erősödik, különféle fájdalmakat, például erős fejfájást, mellkasi fájdalmat vagy gyomorfájást észlelünk.

Ahhoz, hogy a szervezet semlegesíteni tudja a bekerült savas elemeket, ehhez lúgos, vagyis bázikus tartalékait kell felhasználnia. Ezek közé tartozik a főleg kalcium, a magnézium, a kálium, a cink és a nátrium. Ezeket az elemeket a csontoktól, a fogaktól, a porcoktól és az izmoktól vonja el, így az állandósult savasodás csontritkulást, a csontok meggyengülését okozza.

A szervezetünk azokat a savakat, amelyeket képtelen semlegesíteni, a test valamely részébe halmozza fel, általában olyan helyen, ami már amúgy is legyengült állapotban van. Az adott testrészen a vér nem képes fenntartani a sav-bázis egyensúlyt, ezért a sejtek is elsavasodnak, és így még kevesebb oxigénhez jutnak. Ha ez folytatódik, az egész testrész savassá válik, egyes sejtek elpusztulnak, illetve maguk is savvá válnak.

Egyes sejtek képesek alkalmazkodni ezekhez a megváltozott körülményekhez, abnormális, mutáns sejtekké válnak. Ezek az abnormális sejteket a rosszindulatú sejteknek. Nem reagálnak az agyból érkező impulzusokra, és eltérnek DNS emlékezetében szereplő kódtól, ezért képesek a burjánzásra. Így keletkeznek a daganatos betegségek.

Megoldás: savtalanítás és lúgosítás

Ahhoz, hogy a betegségek kialakulását megakadályozzuk, a szervezet savszintjét csökkenteni, a vér oxigénszintjét pedig emelni kell. Ehhez fogyasszunk minél kevesebb savas és minél több bázikus, vagyis lúgos ételt!
A leginkább savképző ételek: az összes húsféle, halak, állati zsír, vaj, margarin, finomított olaj, diófélék, hüvelyesek, sajt, tojás, fehérlisztből készült ételek, fehér cukor, ecet, édességek.

Ezzel szemben lúgosítanak a következő ételek: gyümölcsök, gyümölcslevek, zöld levelek, zöldséglevek, egyes gyógyteák, gyökérfélék, nyers zöldségek, burgonya, csicsóka, uborka, tök, hagyma, fokhagyma, fűszernövények, búzakorpa, búzacsíra, teljes kiőrlésű gabonából készült termékek, gesztenye, datolya, füge, szójatermékek.

Sajnos a savasító és lúgosító ételek tekintetében a szakemberek véleménye erősen megoszlik. Egyesek savasító hatásúnak tartják a magas cukortartalmú gyümölcsöket is, míg más helyeken kimondottan lúgosítónak tudják azokat.